A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 22. (Miskolc, 1984)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Cseri Miklós: Településnéprajzi adatok a Szuha-völgyből

nyitja jobban, mint hogy a felszabadulás után erőteljesen megindult a zsellérszármazású lakosság betelepülése is. Végül is Szuhafőre, erre az irtás útján létrejött falura egyrészt jellemző - ha a Derékot nézzük —, az egyutcás-soros forma. A Faluderék a völgyi falu képét mutatja.

5 Ezt a képet bizonyos mértékig módosítja a nemesi eredetű népességre egykor hagyományosan jellemző szeges építkezés és telekelosztási forma.

6 Ennek nyoma máig megmaradt az egyes utcák, falurészek elnevezésében (pl. Csiszár-szög, Járdánházy-szög stb.). A Partságon pedig általánosabb a halmazos, szabálytalan halmazos településkép, apró szalagtelkekkel, szűk utcákkal, közökkel, laza sorházas beépítettséggel. Zádorfalván telepedett meg — ahogy ez az adatokból kitűnt — a legtöbb nemes, de településében nem figyelhető meg az a fajta éles elkülönülés, ami Szuhafőn tapasztalható. Ennek részbeni oka az eltérő természetföldrajzi adottságokban rejlik. Az átfutó patak mellett a falu területén keresztezi egymást két fontos országút is (3. kép). Ez egyrészt fölszabdalta a falu képét, másrészt a forgalmas kereszteződés egyfajta mobilizációt is biztosított a falu társadalmában. Itt közel sem volt olyan merev, rendi eredetű különállás a két társadalmi osztály tagjai között, mint Szuhafőn.

7 Zádorfalva központi magját alkotó Kis-utca, Kisköz és a Nagy-utca, Nagyköz és a Deme-szög voltak a nemesi famíliák lakhelyei, de ezen kívül a falu más részein is laktak nemesek. Itt a laza sorházas beépítettségű, soros-utcás településformát ritkábban szakítják meg a szegek. Deme-szög, Lenkey-szög elnevezések Zádorfalván is megőrződtek, de főleg csak az ott túlnyomó többségben élő családra, nemzetségre utalnak, mintsem önálló településformát is takarnának. Zádorfalván a nem nemesi származású lakosság az Alvégben és a Malom-szögben lakott. Az Alvég azóta létezik, amióta — kb. a múlt század eleje - megkezdődött a nem nemesi származású lakosság fokozatos beköltözése. Az Alvég a falu Alsószuha felé eső részét jelölte. A Malom-szög az ún. „középosztályok" lakhelye volt, s a Szuhafő felé eső részt illették ezzel az elnevezéssel. Középosztályba tartozónak számolták azokat a parasztgazdákat, akik a tagosítás után (1860—70-es évek) kisebb földre, vagyonkára tettek szert, de nemesi címet nem szereztek. A Malom-szögben nem lakott nemes, de az Alvégen volt egy-két elszegényedett család, s itt voltak a nemesi taksás házak is. Zádorfalván a nemesek által lakott területekre jellemző volt a soros-utcás elrendező dési forma. Az egyes családok hatalmas telkeken, tágas házakban éltek. Lényegesen szűkösebb helyzetben voltak a Malom-szögiek, de még erre a falurészre is a soros-utcás forma a jellemző. Az Alvég viszont igen bonyolult, kusza képet mutatott. A zsellérek a folyamatos betelepülés során szűk portáikat minden rendszer nélkül alakították ki. Keskeny és rövid telkek, szűk közök váltották egymást. Ez volt és ez ma is a falu legsűrűbben lakott része. A szabálytalan halmazos településkép jegyeit viseli. Alsószuhán lakott a legkisebb arányban a kisnemesség, s itt tartották legkevésbé a különállást.

8 A településképben is ez a falu mutatja a leghomogénabb képet. Az irtás útján létrejött falura a soros-utcás településforma a jellemző. Csoportos építkezésre, szegekre történnek itt is utalások, de - hasonlóan Zádorfalvához — az elnevezés a területen együttlakók nevét takarja, s nem önálló településformát (4. kép). Alsószuhán a nemesi családoknak egyáltalán nem sikerült egységes, zárt magot létrehozni a falun belül. A Losonczy-sor, Kalas-sor, Dapsy-szög elnevezésű falurészeken a nemesi névadók mellett laktak szép számmal nem nemesek is (5. kép). A falutól társadalmilag és egy kissé területileg is elkülönült a Dombi-szög. Az itt élő kb. 10—15 Dombi-nevezetű családról kapta a nevét ez a Szuha-patak Zádorfalva felé eső oldalán húzódó terület, ők voltak a valamikori úrbéres jobbágyok leszármazottai, akik az 1868-69-es tagosításkor egy területen kapták meg belső telkeiket és szántóföldjeiket.