A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 22. (Miskolc, 1984)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Tok Miklós: A selmeci akadémiai ifjúság mozgalmai (Első közlemény)

kőzik; közkönyvtárak sincsenek. Felolvasó, irodalmi estékkel próbálják pótolni a hiányokat — mint már szóltunk róla. „Pedig ez a kor, a 19. század második fele, az igények rohamos fejlődésének a korszaka": a kultuszminiszter szájából hangzanak el ezek a szavak. E rohamos fejlődés iránt pedig minden felelősnek megfelelő érzékkel kell bírnia. Annál is inkább, mert az igények további igényeket szülnek. Tudni vélik illetékesek, hogy a társadalom fejlesztéséhez, átalakításához vezető módok, eszközök számtalanok! Az ajánlott mód, — a felolvasó irodalmi est - eme számtalanok közé tartozik.

8 Épp ezért próbálnak élni mindjobban és mindtöbbször az irodalmi - felolvasó estékkel, mint a célravezető kulturális eszközök egyikével. Felmutat az ifjúsági kör a maga kebelében egy dal- és zeneegyletet is. így hangversenyekre is sor kerül. Lássuk itt az akadémiai ifjúsági kör egyik irodalmi és zenei estélyének műsorát: „1. Megnyitó beszéd, 2. Arany János: Walesi bárdok c. költeménye. 3. Bányászdal, előadója az akadémiai dalárda. 4. Selmeci bárdok vagy a czigány bosszúja c. paródia. 5. Virágfüzér románcz/zene. 6. A plébános ur rózsái (irás). 7. Viharban, dal, előadja az akadémiai zenekar". A Selmecbányái Híradó tudósítója értékelvén a műsort, hozzáteszi: „E műsor méltán megérdemli, hogy városunk közönsége ifjúságunk eme szép törekvését tőle telhetőleg pártolja, annyival is inkább, mivel ezen estélyek szépirodalmi részét mindig a legkedélyesebb és zártkörében családias jellegű dalestély és táncmulatság fogja követni."

9 A szellemiek mellett eredményeket mutat az ifjúság testi nevelése is. Országos tanuló-tornaversenyt és országos atlétikai versenyt is tartanak, amely eredményeivel túlmutat Selmec határain. A Selmecbányái Híradó egyik számának vezércikke így ír erről: „A Selmecbányái Főiskolai Atlétikai Club e derék vállalkozásával belép a hazai sportegyesületek számottevő sorába. Amikor örömmel látjuk fiatalságunk komoly vállalkozásának az első eredményét, szükségesnek tartjuk általánosságban felhívni a közfigyelmet a fiatalság, a tanulóifjúság testi nevelésének fontosságára, mert elérkeztünk már ahhoz az időponthoz, amikor e kérdéssel foglalkozni igen szükséges. Miképp állunk az ifjúság testi nevelésének kérdésével városunkban? Sajnos, a lehető legrosszabbul. A jóakarat, az igyekezet megvan a fiatalság testi nevelése iránt, de eddig azonban nincsen az egész városban hely arra, ahol az ifjúság, e főiskola és a két középiskola fiatalsága testi nevelése alkalmasan, céltudatosan történhetnék. Tornatermünk ez idő szerint egyáltalán nincsen: játszótér, szabad testgyakorlatok, futás, mozgás végzésére alkalmas hely szintén nincsen. Nagy fontosságú, közérdekű kérdés ez, amellyel sürgősen kell foglalkoznia a városnak, mert közel ezer ifjúnak testi neveléséről, egészségéről van szó!"

10 A testi nevelést is segítő selmeci „Főiskolai Hegyi Zászlóalj"-nak óriási összetartó és nevelő szerepe is volt a honvédelmi nevelés mellett. A sok mondanivaló továbbítását, az ifjúsághoz való megfelelő eljuttatását szolgálták a főiskolai ifjúság kebelében fennálló kisebb vidéki körök is. Ezek közül nevezetesebbek: Szepesi Társaság 1865; Bánátia 1870; a Dunántúli Kör 1879; a Dunáninneni Kör 1889; Erdélyi Körök: Erdélyi Hazafiak Köre, a Holló Szugoly Kör. (közben meg — megszakadt ezekben az egyleti élet, de újra fel is támadt. Mint már említettük, a 18. század végén is állott fenn már egy Erdélyi Társaság, s 1810-ben pedig már alapszabályokkal erősödve alakult ilyen. A diákpolitikában válságos, nehéz napok járnak, és ezért is, a 19. század utolsó évtizedében igen kedélyes patriarchális élet fejlődött ki a selmeci „akadémikusok" között. Néhány magyar fiú, akiknek fájó, hogy Selmec lakossága még mindig idegen nyelvet beszél és nem a magyar nyelvet, összeállt és megalakították „Steingrube nagyközséget" 1880-ban. Céljuk volt ezzel a régi selmeci kollegialitást továbbra is ápolni, a kedélyes napokat felújítani, de „tősgyökeres magyar szellemben és formában." Céljukat sikerült is