A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 22. (Miskolc, 1984)

VOLOGDAI TANULMÁNYOK - A. V. Bikov: A Vologda Területi Múzeum numizmatikai gyűjteménye

tesznek rá, hogy bevezessék a forgalomba a tallérokat, előzetesen belenyomtatva az orosz kopejka veretét, valamint az 1655-ös évszámot. Az így megjelölt tallérok a „jelölt jefim" nevet kapták és 64 kopejkával voltak egyenértékűek. Előállításuk nem volt hosszú életű. 1659-ben az állam beszüntette a tallérok megjelölését, megtiltva használatukat is, majd nagy részüket fölvásárolta a kincstár számára. Csak jelentéktelen mennyiséget nem szolgáltatott be a lakosság ebből a pénzérméből. A legritkább pénzérmék egyike a VTM-gyűjteményében a másfélezer ismert „jelölt jefilm" egyike, melynek az „eredetije" egy heldeni tallér. — A XVII. századi nyugat-európai fémpénzek a VTM gyűjteményében levő tallérok kivételével „ritka vendégek" az Orosz állam északi részén, mivel soha nem volt kapcsolatuk pénzforgalmával. Kivétel csak a lengyel grosi és néhány német állam pénze, amit silány minőségű ezüstből készítettek. Mennyiségük nem nagy, ugyanakkor azonban három évszázad távlatából nézve, határozottan érdeklődésre tarthatnak számot. — A XVIII. század első negyedének orosz pénzei jól rendezett anyagot adnak, jól mutatják be az orosz állam legnagyobb, I. Péter által megvalósított pénzreformját, kiválóan elkülöníthetők az orosz pénzrendszer felső és középső értékű pénzfajtái: a rubel, a poltina, a grivna, az altin melyeket ezüstből készítettek, valamint a rézből készített váltópénzek, a kopejka, a gyenga és a poluska. Ennek a kornak a legértékesebb numizmatikai emléke a VTM gyűjteményében az 1700-ból származó gyenga, az 1721-es és 1725-ös rubel. Rendkívül bő a rubelek választéka az 1730-1785-ös évekből, ami sajátos numizmatikai jelleget ad erről a korról, amit az orosz történelemben a „cárnők viharos korszakának" neveznek. — A XVIII. század pénzérméinek jelentős része (a vologdai kollekcióból) magán viseli az újraveretés nyomait. Az előző koroktól eltérően ugyanis, amikor a pénzérmék addig voltak forgalomban, amíg súlyuk nem változott meg, a XVIII. század minden uralkodója, miután hatalomra jutott, igyekezett elődje minden pénzét megsemmisíteni. A pénzverés technikája azonban nem tökéletesedett ilyen gyors mértékben, így a cárok képei és a feliratok megmaradtak a régi pénzeken. Vannak olyan érmék is, amelyeken kivehető, hogy 3-4-szer is újraverték őket. — A XVIII. század külföldi pénzei a VTM gyűjteményeiben jelentéktelenek. Kivételt csupán a svéd pénzérmék jelentenek, ezek is kis értékűek, rézből készültek. — Nem törekedve a XIX-XX. századi érmék részletezésére megemlítjük, hogy a gyűjtemény teljesen tükrözi az orosz birodalom és a szovjetállam pénzverését, jelentős számban vannak pénzérmék Németországból, Angliából, USA-ból, Lengyelországból és más országokból is. Ausztria—Magyarország és a Magyar Népköztársaság pénzérméit a gyűjtemény 66 példánya képviseli. A többség normál kiadású pénzérme, de van a gyűjteményben néhány jubileumi kiadás is. — így tehát a VTM numizmatikai gyűjteménye — nekünk legalábbis úgy tűnik — elég érdekes kollekció, van saját struktúrája és hűen tükrözi talán ezt sikerült is bemutatni, Vologda terület pénzforgalmának különlegességeit. A. V. BIKOV (Fordította: Deák László)