A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 22. (Miskolc, 1984)
SZLOVÁKIAI TÉKA - Slovensky národopis- 1982. (Bődi Erzsébet)
SZLOVÁKIAI TÉKA Slovensky národopis — 1982. A Szlovák Tudományos Akadémia folyóirata. Bratislava, Rocník A szlovák néprajztudomány központi folyóirata, a Slovensky národopis harminc éves. 1953 óta jelenik meg rendszeresen. A harminc év alatt értékes tartalmával, szép kivitelével és nem utolsósorban az egyes számok megjelenésének pontosságával kivívta magának a szaktudomány elismerését (legutóbb: Paládi-Kovács Attila: A harmincéves Slovensky národopis. Ethn. XCIV. 1983.479-481.). A három évtizedes múltra maga a folyóirat nem emlékezik részletesen (165. 1.), nem összegez az eddigi eredményekről, nem sorolja fel a sikereket, és nem tárja fel a folyóiratot érintő jövőbeli elképzeléseiket sem. A Slovensky národopis törekvéseivel, programjaival tehát továbbra is a jól bevált úton halad. Értekezéseket közöl a legaktuálisabb problémákról, gondos terepmunkára, gyűjteményekre alapozott igen hasznos tanulmányokat tesz közzé, beszámol a hazai és a szomszédos országok néprajzi eredményeiről, eseményeiről, és tekintélyes terjedelmet szentel a könyvismertetéseknek. A Slovensky národopis 30. évfolyamának első számában tudomást szerzünk arról, hogy a szlovák néprajztudomány milyen témák kutatására fektet nagy hangsúlyt 1981 és 1985 között. Az egyik legidőszerűbb problémának a népi kultúra jelenkori változásvizsgálatát tartja. A változásvizsgálat számos új probléma megoldása elé állítja a kutatót. Ezekre a problémákra nem minden esetben lehet történeti távlatból merített ismeretek és tapasztalatok alapján válaszolni. Újabb hipotézisek megfogalmazására, módszertani eljárások kidolgozására és az eredményesség érdekében szigorú munkaprogramra van szükség. Elsőnek pl. terminológia körében merül fel bizonytalanság. A szlovák néprajzi szakkifejezések között három szóalakkal is találkozunk a változásvizsgálattal kapcsolatban: magával a változással — premien, a jelenkutatással - súöasnosf és az ugyancsak jelent, jelenkort jelentő — pritomnosf terminológiával. Melyik kifejezés lesz elfogadható, és mit ölel fel a változásvizsgálat a Szlovák Tudományos Akadémia néprajzi munkaközössége által végzendő munkában? — ezekre a kérdésekre ad feleletet Milan Le&éák (6—15. 1.). Václav Frolec már ezirányú kutatási tapasztalat alapján állította fel az életmódkutatás, a szocialista falu és városi dolgozó nép kultúrájának vizsgálati programját (17—39. L). Peter Salner pedig kísérletet tesz Pozsony néprajzának megfogalmazására (211—217., 1.). Itt kell megemlíteni azokat a tanulmányokat is, amelyek nagy ipari létesítmények árnyékában létrejött munkáskolóniák életmódjával foglalkoznak (286—325. 1.). Különös figyelmet érdemel Emília Horváthová ismert folklórkutató elméleti jellegű tanulmánya is a tradíció problematikájáról (45—59. 1.). A szerző a néprajztudomány klasszikusainak — E. B. Tylor, K. Dobrowolski, N. N. Cseboksarov, Ju. Bromlej stb. nézeteit latolgatja a szlovák kultúra tudományos megismerése számára. A szlovák néprajzi élet elismeréssel fogadta ezt az írást. ANárodopisné informácie (1981. é 3.) kiadványban szintén olvasható. A tradíció, a hagyomány kérdéséhez kapcsolódik a fiatal néprajzkutató, Daniel Luther értekezése is (177—186. 1.).