A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 22. (Miskolc, 1984)

MUZEOLÓGIA - KÖZMŰVELŐDÉS - E. Kovács László: Muharay Elemér és gömöri kapcsolatai

jes formája is. Nem véletlen, hogy a Faluszínpad-mozgalom kibontakoztatásánál Fótra esik a választása. 1940-ben jelenik meg Hagyományunk, műveltségünk, életünk című könyve, ami akkoriban Györffy István Néphagyomány és nemzeti művelődés című írása mellett a hagyományaink önkéntes gyűjtői és művelői számára a leghasznosabb iránymutatásként szolgált. Muharay azt a szerepet vállalta a népi dráma terén, amit Bartók és Kodály a népzene kutatása és elismertetése érdekében végeztek. Faluszínpad-mozgalmát azonban elfojtották. Volt időszak, amikor Muharay az ország minden községéből ki volt tiltva. 1940-ben amatőr munkás-színjátszó közreműködésével a Vasas Székházban rendezett nagysikerű bemutatót. Hogy tevékenysége szélesebb körben nem hathatott, az ellene irányuló elszigetelési akcióknak tudható be. A következő évben átveszi egy igen szerény kiállítású ifjúsági lapnak az Ifjúságunknak a szerkesztését. (Alapi.—X. évfolyama (1932—1942) a Sajóvidéki Könyvnyomdában Rozsnyón, a XI. évfolyam (1943) a kispesti Bánsági Nyomdában jelenik meg.) A 8 oldalas A/4 íves lap „a falukultúra és a hagyományművelés szolgálatában" alcímmel jelent meg, havonta egy alkalommal. A lapban helyet adott az ifjúság akkori sorsproblémáival, művelődésügyével foglalkozó híradásoknak, tanulmányoknak: — a falusi ifjúság nevelése, — diákönképzőkörök, — ifjúsági és vándorkönyvtárak, — népfőiskolák stb. ügyének. Szerkesztői üzenetében ezeket írja:

3 „Az Ifjúságunk a ti lapotok. Olyan hangon szól, amilyenen ti szóltok. Mindig annyi lesz benne az erő, szín és bátorság, amennyi bennetek van . .. Várjuk a bátor, kemény írásokat!" Másutt: „. . . Mi feltételezünk egy fejlődőképes magyar ifjúságot. Feltételezünk egy olyan cselekvő ifjúságot, amely a reá váró feladatok vállalására, elvégzésére és szolgálatára alkalmas.. ." Válogatás jelenik meg a lapban Ady, — Arany, — Balassi, — Csokonai, — Juhász Gyula, - József Attila, — Vörösmarty és Zrínyi Miklós költészetéből. Az Ifjúságunk hasábjain találhatjuk Simon István Apám kenyeret arat, Szeberényi Lehel Ketten a Sajón, Csirkész, Magyar nyelven című zsengéit, az erdélyi István Lajos írásait is. A népiek közül Móricz Zsigmondot, Takáts Gyulát, Tati Sándort, Sinka Istvánt és Veres Pétert szólaltatja meg. Sajátos közművelődési akciókat szervez falun, városon. Lapjában néprajzi gyűjtési pályázatot indít diák-, iparos és parasztfiatalok számára. Gyűjtési útmutatókat közöl a népélet, a népi gazdálkodás, szokások, népzene, lány-és legényjátékok, népmesék gyűjtéséhez. Népfőiskolás-lap indítását szorgalmazza. A népfőiskolákban a magyar progresszió kibontakozásának egyik nagy lehetőségét látja. Tessediket idézi: „. . . ma is legfőbb cél: új falu - új közösség. Rendezett falu, rendezett vagyoni és gazdasági viszonyok: rendezett élet." — Legelső feladatunk a faluélet teljes átalakítása. — írja. Ezt a programot bővebben fejtegeti Hagyományunk, műveltségünk, életünk

4 című tanulmányában. A szövetkezeti szellem kérdésével foglalkozó fejezetben írja: „A gazdasági életben a közösségi szellem a mai értelemben a szövetkezeti szellem. A termelés és a fogyasztás rendje annál előnyösebb az egyén számára, minél inkább közösségi alapon, szövetkezeti elvek alapján történik. A közösségi érdekű, a valóban közösségi természetű szövetkezet nemcsak előnyös, de szükséges, mert a több és minőségi termelésnek, többfogyasztásnak egyenes feltétele." Másutt: „A helyes szövetkezeti rend nemcsak a gazdasági, de a szellemi és társadalmi lét területén is közelebb hozza egymáshoz a közösség tagjait, az egyéneket. Növeli a közösségtudatot. Gazdasági és szellemi javakban egyaránt erősíti az egyént és a közösséget." Muharay igazi hagyományművelő volt. Azt vallotta viszont, hogy a hagyomány nem ütközhet a haladással. „Új közösség csak új faluban alakulhat. Új falut csak új közösség alakíthat." — írja Muharay. Szerinte az új falu külső formájában és belső tárgyi berendezé-