A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 22. (Miskolc, 1984)

MUZEOLÓGIA - KÖZMŰVELŐDÉS - Halász Péter: A Honismereti mozgalom Magyarországon

tőhálózattal dolgozott, széles körű levelezésében állt számos „önkéntes" adatszolgáltatóval, munkájukat mégsem tekinthetjük a mai értelemben véve mozgalomnak. A múlt század derekán és vége felé honismereten tehát elsősorban a hon szemrevételezéssel történő megismerését értették. A Turisták Lapjának, a Magyarországi Kárpátegyesület kiadványának alcíme például a következő volt: folyóirat a turistaság és a honismeret terjesztésére. 2. A történelmi Magyarország összeomlása számottevő lökést adott a honismereti tevékenységnek, mintha a valóság fokozottabb megismerésére inspirált volna. Az öt részre szakadt nemzet szinte minden részében megerősödött a „hon" megismerése iránti igény, cs érdemes felfigyelni arra a jelenségre, hogy ez az érdeklődés mindenütt a baloldali, a társadalmi haladást szolgáló mozgalmakhoz kapcsolódott. Szlovákiában a Sarló mozgalom fiataljai. Erdélyben a Dimitrie Guszti professzor falukutató módszerét követő magyar diákokjárták a vidéket, hogy az elveszett államiság helyett az újonnan felfedezett népiségben igyekezzenek megtalálni, megvalósítani önmagukat. Idehaza pedig: a népi írók által elindított Magyarország felfedezése sorozat munkálatai, a regöscserkészek tevékenysége, a mind radikálisabb szemléletű falukutatás, a Táj és Népkutató Intézet, valamint a Magyarságtudományi Intézet által kezdeményezett és szervezett akciók mind-mind a hon földjének és népének jobb megismerését szolgálták. És nem véletlen, hogy ezen a megismerésen keresztül a résztvevők jobban vagy kevésbé, de rendszerint eljutottak a fennálló társadalmi rendszer bírálatáig, sőt az egyértelmű szembefordulásig is. Persze azt is el kell mondani, hogy ezek a kezdeményezések ugyanakkor magukban hordták a kor korlátait is, de mindenképpen a mi Honismereti mozgalmunk csírái, előképei voltak. Meg volt benne ugyanis az igény a tudományos módszerek alkalmazására, valamint a szándék a társadalom minél szélesebb rétegeinek bekapcsolására. 3. A felszabadulás után elvileg ugyan megnőttek a Honismereti mozgalom kiteljesedésének lehetőségei, a gyakorlatban azonban inkább beszűkültek. Egyfelől ugyanis a közélet demokratizálódása, a korábban elnyomott osztályok szóhoz jutása, valamint az irántuk megnyilvánuló érdeklődés előtérbe kerülése nagy lendületet adott a Honismereti mozgalom kibontakozásának, még ha akkoriban nem is nevezték így. Ugyanakkor kétségtelen, hogy az ötvenes évek szektás, önkényuralmi rendszere többnyire narodnyikizmust, „múltba fordulást", nem egyszer nacionalizmust, sovinizmust, irredentizmust szimatolt. Különösképpen azok részéről érte — és esetenként éri még ma is — ilyen vád a mozgalmat, akik ezeket a fogalmakat következetesen össze szokták keverni. Azokra az időkre gondolva, önkéntelenül is Illyés Gyula szavai jutnak az eszünkbe, aki így kezdi Haza a magasban című versét: „Jöhet idő, hogy emlékezni — bátrabb dolog lesz, mint tervezni." Az 1950-es években elsőként az önkéntes néprajzi gyűjtőmozgalom indult útjára ... Itt volt meg ugyanis a minden mozgalom sikeréhez szükséges három feltétel, nevezetesen az ügyet támogató intézmény, az elképzeléseket lelkesedéssel és hozzáértéssel összefogó személy, valamint a cél érdekében tenni akaró, aktív jelentkezők. így indulhatott meg a Néprajzi Múzeum szervezésével és Morvay Péter irányításával az a pályázati rendszer, amely kialakított egy az egész országot átfogó gyűjtőhálózatot. A pályázók munkájának megkönnyítésére kérdőívek, gyűjtési útmutatók készültek, s az országos gyűjtőtalálkozók, valamint a Néprajzi Társaság önkéntes Gyűjtők Szakosztálya lehetőséget adott a gyűjtők folyamatos továbbképzésére. A néprajzi gyűjtőmozgalom ha lehet ezt mondani, rendkívül demokratikus intézmény: a néhány elemis parasztemberektől a pedagógusokig és a lelkészekig a társadalom legszélesebb rétegei vesznek részt a munkában. Jónéhányan közülük a szakma elismert művelői, néprajzi doktorok, rangos szakkönyvek szerzői lettek, bár a mozgalom célja nyilvánvalóan nem az, hogy néprajzkutatót faragjon