A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 21. (Miskolc, 1983)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Németh Györgyi: Sárospataki manumittáló levél 1618-ból

„Mi Felső Vadászi Rákóczi György etc. és Serkei Lorántffy Susanna Adgyuk emlékezetre ez levelünkben, ielentvén mindeneknek az kiknek illik, hogy mi eszünkben vévén és látván a mi ió tétem inyinkhez méltó és illendő, sok észten dőktül fogván, még a mi szerelmes és elfelejthetetlen édes Urunknak Anyánknak és Aszszonyunknak Anyánknak életekben. Annak utánna is az üdő változván, minekünk is hiven és igazán való szolgálatját Pankotai Andrásnak és ennekutánna is ez mostani szolgalatjának esztendeje eltelvén következendő hozzánk való hűségét és szolgálatját meggondolván, kire ennekutánna is ajánlja magát, becsületes fizetése és tisztessége meglévén tőlünk is. Minekokáért mindezekrül holott iól gondolkodtunk volna, ió tétem ényinkel is hasznos szolgálatját akarok emlékezetben hadni, hogy az ő Sáros Patacki házátt és ahoz tartozó kertet, pincseit, pince házaival egyetemben, (mely vagyon Zemplin vármegyében) az Feolső Hostátban, kinek szomszédja napkelet felől Halászi György és Gergely háza. Délrül az Bodrok. Napnyugatrul az Siderius István meghagyott özvegyének Juditt aszszonynak háza és az közönséges utza. Annak felette a Tolcsvai hegyen való egy szőlőjét, mely vagyon a kuít patkan. És az Sáros Patacki szőlőhegyenn is, az Megyer alatt egyett, ismét az Forró Kutt felett egyett, és az Király hegyén is egyett, minden azokhoz tartozó mesgevel szedő helyével egyetemben, és szántóföldeit is, mellyek vadnak az pataki határban, Pankotai Andrásnak, feleségének Thuri Katának, fiainak, leányinak és maradékinak, successorinakmindkétt ágra, minden paraszti rend szerént és rendkívül való adófizetéstől, szolgálattól, tized és kilenced adástul, melljekkel ez kedig ez mi Sáros Pataki Várunkhoz tartoztanak, telljességessen és mindenestül megszabadositjuk, és kivesszük, aminthogy kys vöttük és szabadosítottuk ez levelünknek ereivel. Annak okáért nektek mindeniteknek úgymint praefectusnak, udvarbirónak, számtartónak, főbírónak, futosó bíráknak; ez mi Sáros Patak városunknak eskütt polgárinak és akármi hivatalban levő embereknek, mostaniaknak és következendőknak, ez levelünknek ereivel hagyjuk és parancsoljuk, hogy ez mai naptul fogva ennekutánna az megnevezet Pankotai Andrásnak házát és felül megirt szőleit, szántóföldeit, minden paraszti szolgálatokból, fizetésekből kivétett[eknek] tudjátok, valamelljekben ennek előtte lenni azokat tudtátok, és semmi okkal az előttem szabadságtalanságnak fizetésére és szolgalatjára ne kénszericsétek, sőt inkáb mindazokat úgymint házát, szőlőket, szántóföldeket békességes igaz és kétség nélkül való szabados és kivétettetet háznak és örökségnek ismerjétek és tartsátok. Hogyha penig mi avagy maradékink, successorink Pankotai Andrást, feleségét és maradékit, successorit ez felől megirt és nevezet örökségeknek szabadságában meg akarnók háborítani avagy meg akarnók háborítani, mi és maradékink tartozzunk és tartozzanak őneki és maradékinak letenni 400 magyar forintott ez mi levelünknek ereiével, és azután szőlőjiből, szántóföldeiből adni és házátul is szert járni, és szokott taxát adni mint egy paraszt ház tartozzék. Mindezekről penig adtuk ez jelen való levelünket, írásunk és pecsétünk alatt, az felől megirt dolgoknak álhatatos és e[rős] bizonságára Pankotai Andrásnak, feleségének és mind a két ágon lévő ma[ra]dékinak, successorinak. Datum in Arcé nostra Sáros Patak, 1 die February Anno 1618 Varga János a 16—18. század magyarországi jobbágyi viszonyait elemző munkájában részletesen foglalkozik a manumissioval.

9 Bőséges forrásanyag alapján határozza meg lényegét és jellemző vonásait. Eszerint a manumissio a jobbágyot a földesúrhoz fűző személyes viszony feloldása, örökös jobbágy esetében az örökös jobbágyi viszony megszüntetése. A manumissio mégis különbözik a jobbágyfelszabadítás klasszikus formájától, mert sok esetben feltételekhez kötött, s az sem lehetetlen, hogy a jobbágy ismét visszakerül az örökös jobbágyi állapotba. A manumittálás nem változtatja meg az örökös jobbágy társadalmi-rendi állapotát, a colonus megmarad parasztrendűnek, azaz „rusticus"-nak. Ezért a jobbágyok rendszerint arra törekedtek, hogy a manumissioval együtt nemesi levelet, armálist is szerezzenek. De a manumittálás és. az azt némelykor követő nemesítés nem fenyegeti a feudális társadalmi rend fennmaradását, csak a társadalom szerkezeti arányait módosítja. A manumittálásnak különféle okai voltak. A földesúr gyakran viszonozta vele a jobbágy „alkalmas ideig elkövetett hasznos és jámbor hiv szolgálatát." 10 De manumittált a földesúr ellenszolgáltatásért is, azaz szüksége volt a felszabadítás fejében kapott pénzre