A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 21. (Miskolc, 1983)

FÖLDRAJZINÉV-GYŰJTÖK TANÁCSKOZÁSA - Szathmári István: A földrajzi nevek tanulsága

személynév a török eredetű bors főnévből származik. A Borsod d-]e pedig az Árpád-korban gyakori kicsinyítő képzőből lett helynévképző. A régi Abaúj vármegye - mint Kiss Lajos írja az említett etimológiai szótárban — „a Hernád völgyében megtelepedett Aba nemzetségről, illetőleg az elavult, s ezért Óvár-nak hívott régi földvár szomszédságában épült új várról kapta a nevét. Abaújvár a XIV. századig megyeszékhely volt. Miután a megye székhelye a gyorsan fejlődő Kassára került át, az eredeti Abaújvár megyé-t tévesen kezdték tagolni: Abaúj vármegye." Ez a feltehető úgynevezett szólamhatár-eltolódás sok megye nevének a létrejöttében bekövetkezett (1. TESz., a vármegye címszó alatt). Az Aba személynév egyébként török eredetű, az ótörök aba azt jelentette, hogy 'atya, ős'. A régi Zemplén vármegye a Bodrog két forráságának, az Ondavának és a Latorcának az összefolyásánál fekvő Zemplén település körül alakult ki. Az Anonymusnál még ZernUn alakban előforduló helynév „egy déli szláv R. *Zeml'bm (ti. gradi)' földből való (ti. vár)' átvétele" (KissLajos i. m.) Áz m és / hang között jelentkező p minden bizonnyal úgynevezett inetimologikus hang. 3. Lássuk a folyóneveket! A Bodrog neve a XI. században (1067/1267) fordul elő először Budrug alakban. Tehát jól mutatja az úgynevezett nyíltabbá válást. Egyébként valószínűleg a bodor melléknév származéka, és a folyó tekervényes, kanyargó volta lehetett az elnevezés alapja (1. TESz.). A Sajó név - mint ismeretes - a só és a 'folyó'jelentésű, ősi uráli eredetű jó szavak összetételéből alakult. Ez utóbbi van meg a Berettyó és a Hejő nevében (ez utóbbit 1. később is). A Hernád Anonymusnál még Honrat, Honrad. Ebből lett aztán elhasonulással és hangátvetéssel a mai alakváltozat. Térjünk vissza a Hejő víznévhez. Ez is összetételből: a 'meleg' jelentésű hév, hé szóból és a Sajó névben is meglevő, már említett jó szóból alakult. Mégpedig úgy, hogy közben az első szó magánhangzójának a hatására - nyilván hozzájárult ehhez a szó kiszorulása is - a jó-bel\ ó palatálissá, azaz ó'-vé változott. „Korábban mint Kiss Lajos megjegyzi (i. m.) - a Hejő felső szakaszát, amelynek vizét a miskolctapolcai meleg források olyan hőfokon tartják, hogy sohasem fagy be, Tapolcá-nak nevezték. A szláv eredetű Tapolca és a magyar elemekből létrejött Hejő egymásnak értelembeli megfelelői." Érdekes a szláv eredetű Bódva folyónév is. Anonymusnál Buldua, tehát nemcsak az u vált nyíltabbá benne, hanem az / is kiesett, mint ahogy a volt-ból vót (vagy vóut, vuot), a föld-bői főd (főüd, füöd) lesz. A mai szlovák Bodva - amely a magyarból való már az / nélküli változatot mutatja. A Boldva községnév viszont megőrizte az eredeti /-et. A mai Takta folyónév Anonymusnál Tucota, illetőleg accusativusban Tocotam alakban szerepel. Itt meg az úgynevezett kétnyíltszótagos törvény érvényesült (pl. maiina: málna), és így lett belőle a mai Takta változat. 4. És mit mutatnak a város- és falunevek? Tanulságos a megyeszékhely nevének, Miskolc-mk a kialakulása. Anonymusnál és 1291-ben a név még / nélkül fordul elő:Miscoucy, illetveMiskoch Egy 1293-i adatban jelenik meg az /.- Myscolch. Feltehetően az alapjául szolgáló személynévhez, a (Mihály családjába tartozó) Mijcu, Misca formához járult hozzá benne a -c képző (1. Kiss Lajos i. m.). Az / pedig hibás regresszió, más néven hiperurbanizmus eredménye lehet, és úgy jött létre, mint a csókol-ból a csolkol, a szódá-ból a szolda stb. A mai Szikszó neve elhomályosult összetétel. Első eleme a szik—szék, amely az erdélyi, Déstől délre eső Szék nevében is megvan és amely azt jelenti, hogy 'időszakos vízállás, esőtlen nyarakon kiszáradó tó'. Másik eleme a 'völgy' jelentésű aszó. A kikövet-