A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 21. (Miskolc, 1983)

RÉGÉSZETI ÉS MŰEMLÉKVÉDELMI KÖZLEMÉNYEK - Joó Tibor: A rásonysápberencsi református templom

A rásonysápberencsi református templom A három ősi, kis településből kialakított Rásonysdpberencs közös tanácsú község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az encsi járásban fekszik, Halmajtól északnyugatra, a halmaji vasútállomástól 9 kilométernyire. A hosszú nevű község teljes területe: 1196 ha, népessége: 677 fő.

1 Az 1982. évben Halmajra vonatkozóan készített összevont rendezési terven is szereplő községnél 1 MJ jelzésű épület van feltüntetve, a református templom.

2 Hasonlóan MJ jelzéssel szerepelt ez a templom a régebbi megyei műemlékjegyzék

3 32. oldalán, ahol „MJ Vörösmarty u. (109) Szárazberencsi ref. templom. Feltehetőleg középkori eredetű, barokk XVIII. sz. Átalakítva" szöveg szerepel. Említi még ez a jegyzék „MJ Rákóczi u. 1. (2001 —4) Tsz. v. Csorna-Farkas kúria, barokk eredetű klasszicista, 1820." és „MJ Vörösmarty ú. (115/32) Ref. faharangtorony, barokk, XVIII. sz." megjelöléssel a település másik két - műemlékileg védett - építményét is. Genthon István a templomról még kevesebbet mond: „Szárazberencsi ref. templom, a temetőben. Kehely, Komáromi Sámuel debreceni ötvöstől, 1675. Épült a XV. században, a XVIII. században újjáépítve." A fa harangtoronynál megjelöli az 1784. évi építési időt, a kúriáról pedig annyit ír: „Farkas-kúria, épült a XIX. század elején." Az 1976-ban kiadott új műemlékjegyzék

5 már módosult adatokkal szövegezett: „RÁSONYSÁPBERENCS. MJ Lenin út 21. (115/32) Ref. fa harangtorony, barokk, XVIII. sz. MJ Rákóczi ú. 69. (63/3-4) Tsz-iroda, volt Csorna-Farkas kúria, barokk eredetű, klasszicista, 1820. M Vörösmarty ú. (7) Rásonyi ref. templom, román stílusú, XII. és XIII. sz. Berendezés: szószék, barokk, XVIII. sz." Joggal vetődhet fel a kérdés, hogy az 1961, 1964 és 1976. évi kiadványok adatai között miért vannak ilyen eltérések, s hogyan jutottak el a legutóbbi jegyzék összeállítói ahhoz a megállapításhoz, hogy a középkori eredetűnek feltételezett, XVIII. században átalakítottnak mondott, műemlék jellegűként nyilvántartott, viszonylag kisméretű, szerény kivitelű falusi templomot határozottan román stílusú, XII. és XIII. sz.-i épületté minősítsék, s a legértékesebb műemléki kategóriába soroltán kezeljék? Az állagmegóvási és helyreállítási munkákból és a történeti előzményekből kell kiindulnunk. 1954, március 20-án Baksy Rezső rásonysápberencsi ref. lelkész bejelentette a Miskolci Múzeumnak, hogy a rásonysápberencsi műemléki templom oromfala megrepedt, a templom renoválásához szeretnének hozzáfogni, s ezzel kapcsolatosan kérik a Múzeumot, küldjön ki valakit annak megállapítására, hogy mi legyen a teendő, mi módon renoválják a templomot? A múzeumtól Megay Géza muzeológust küldték ki, aki 1954. március 22., 23. és 24-én járt el Rásonysápberencsen, majd Szikszón. Eljárásáról útijelentésben számolt be.

6 Az eljáró muzeológus észleli a nyugati oromfalat kettészelő mély repedést, az alapokat lazító beázásokat, a lábazathoz folyó vizet, az eresz hiányosságait stb., s a jelentésben szerepel, hogy egy ácsmester árajánlatot, illetve renoválási tervet készít az egyház részére. A jelentésnek most csak néhány egyéb vonatkozását kívánom kiemelni. „A templom egyszerű, kerek, félkörös szentélyi része kisebb, mint a később hozzáépített hajórésze." „Bejárata feltűnően kicsi és félköríves." „A vizsgálatnál a szentélyi résznél a vakolat alatt régi, eddig nem látott gótikus ablaknyílás tűnt elő szép faragott kerettel. A renoválással ez is és esetleg más rejtett érték is előkerülhet." „. . . templom szószékén levő fa betétdeszkák festése alatt jó megfigyeléssel kivehetők a XVIII. szd.ból származó régi színes virágminták, megfelelő eljárással ezeket is vissza lehetne állítani eredeti színükbe." Megay néhány fényképet is készített, melyeket a Miskolci Herman Ottó Múzeum