A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 21. (Miskolc, 1983)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Kriston Vízi József: Halottas búcsúztatók Borsodbótáról és Upponyból

Ma ez már csak a Bótával szomszédos Sátán él tovább úgy, hogy bolti abroszt, törölköző kendőt vesznek és adnak át a család nőtagjai. A búcsúztató versek Lőrincznél levő példányait napjainkban egyre több család elkéri,

1 7 s azt a rokonságban körbeadva többször is elolvassák, mondván: „ki figyelt akkor abban a nagy sírásban, hogy kit s kit énekelt!? ". Az utóbbi évtizedben viszont e két községben is gyakran előfordult már, hogy egyes családok nem kérnek búcsúztató verset. A közeli városok (Ózd, Kazincbarcika, Miskolc) tradíciókat átalakító és megszüntető ereje - úgy tűnik - az egyéni lét lezárulásához fűződő közösségi szokások ezen elemét is „halálra ítélte". Kriston Vízi József JEGYZETEK 1. Pl.:SzendreyÁkos: Sirató. Népünk és Nyelvünk IX., 1937. 15-21.; ill. rendszerezett gyűjtemény formájában Kiss Lajos-Rajeczky Benjámin: Siratok. A Magyar Népzene Tára V. Budapest, 1956. A kötet egésze, ill. témánkat érintó'leg: Kiss-Rajeczky i. m. 25 -26. 2. Szendrey Zsigmond-Szendrey Ákos: Temetés. In: Magyarság Néprajza IV. Budapest, é. n. 251-269.; Szendrey Janka-Tátrai Zsuzsanna: Halott búcsúztatása. In: Magyar Néprajzi Lexikon II. F-Ka. Budapest, 1979. 437-438. - Zenei vonatkozások kapcsán röviden szól erről Tari Lujza: Hangszeres zene a magyar népi gyászszertartásban. Ethnographia LXXXVIL, 1976. 136., 151-152.; Tárkony Szűcs Ernő: Magyar jogi népszokások. Budapest, 1981. 184-191.; egyáltalán nem említi (!): Balassa Iván-Ortutay Gyula: Magyar néprajz. Budapest, 1979. 593-603., a vonatkozó fejezetben. 3. Nagy Jenő: Temető, temetés és halotti tor a kalotaszegi Magyarvalkón. Ethnographia LllL, 1942. 132-143.; K. Kovács László: A kolozsvári hóstátiak temetkezése. Kolozsvár, 1944.; Jung Károly: Az emberélet fordulói. Újvidék, 1978. 144-150., 198-196.; Szabó László: Jászság. Budapest, 1982. 304. A.Istvánffy Gyula: Ujabb adalékok a palócok néprajzához. Ethnographia V., 1894. 181-184.; lstvánffy Gyula: A borsod megyei palócok. Ethnographia XXII., 1911. 229-232. 1846-ból való, Sátán fennmaradt búcsúztató közlésével! ; Nyáry Albert: Temetkezések a palócok földjén. Néprajzi Értesítő VII., 1906. 43-47.; Pintér Sándor: A palóc születése, házassága és halálozása. Ethnographia IL, 1891. 108.; Borovszky Sámuel (szerk.): Heves vármegye. Budapest, 1909. 218.; a korábbi adatokat összefoglalja Manga János: Palócföld. Budapest, 1979. 186. 5. Kiváló gömöri példa erre Újváry Zoltán: Varia Folkloristica. Debrecen, 1975. 129-159.; a reformátusok búcsúztató szövegformuláiról: Faggyas István: Jósvafő és Aggtelek sírjelei és temetkezési szokásai. A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 14., 1975. 112-116.; Kunt Ernő: Temetkezési szokások Pányokon. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XV., 1976. 263-289.; Bakó Ferenc: Hagyomány és változás a palóc temetkezési szokásokban. Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve 1977. 95-146.; Kunt Ernő: Kérdőív a halotti, temetési szokások gyűjtéséhez. Palóc Kutatás Módszertani Közlemények. XXII. Eger, 1979.; a görögkeleti vallású Komlóskáról kiváló összefoglalást nyújt Bartha Elek: A hitélet néprajzi vizsgálata egy zempléni faluban. Debrecen, 1980. 70.; Zólyomi József: Az emberi élet fordulóihoz és a naptári ünnepekhez fűződő szokások a Mailáth uradalom cselédeinél a két világháború között. Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve 1980. 251-296. - APalóc Kutatás során monografikus céllal Kunt Ernő (Herman Ottó Múzeum) dolgozza fel az egri Dobó István Vármúzeumban külön archivált „Palóc Adattár" (PA) vonatkozó gyűjtéseit. így fenti kérdőíve XV/5-6. számú - témánkkal összefüggő - kérdéscsoportjának teljes anyagát is ugyanő veti össze! 6. Tóth Zoltán György: A barkók öröklési jogszokásai. Eger, 1947.; bővebben lásd: Paládi-Kovács Attila: A keleti palócok pásztorkodása. Műveltség és Hagyomány VII. Debrecen, 1965.; PaládiKovács Attila: A barkó etnikai csoport. Műveltség és Hagyomány X. Debrecen, 1968. 175 -219. 7. Ezúton mondok köszönetet Bartók Béla sz. 1937. (Borsodbóta), Bartók Béláné Kriston Hossó Mária sz. 1941. (Borsodbóta), Dorogi István esperes sz. 1925. (Borsodbóta), özv. Kriston Hossó Vencelné Kriston Vizi Piroska sz. 1914. (Borsodbóta), Lőrincz Kálmán sz. 1905. (Uppony), Lőrincz Kálmánné Kalo F. Vilma sz. 1907. (Uppony), Tuza Ernő sz. 1916. (Borsodbóta) és Tuza Emőné Kriston Vizi Margit sz. 1920. (Borsodbóta) adatközlőimnek, munkámat segítő információikért.