A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 21. (Miskolc, 1983)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Petercsák Tivadar: Településtörténeti adatok Filkeházáról

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK Településtörténeti adatok Filkeházáról Filkeháza a Zempléni-hegység keleti oldalán fekvő hegyközi medence egyik települése. A Hegyköz elnevezésű területhez eredetileg a Bózsva-patak völgyében, a Hollóháza és Kovácsvágás-Füzérradvány közötti — 400-700 méter magas hegyekkel körülvett medencében elhelyezkedő 15 községet sorolják. E községek a kis patakok mentén, a hegyek között, illetve a hegyek lábánál települtek. Legújabban a Hegyközhöz sorolják a Füzérradványtól délre eső terület Sátoraljaújhely és a csehszlovák határ között fekvő községeit.

1 A Hegyköz változatos és egymástól eltérő természetföldrajzi adottságú területekből áll. Még a nagyjából azonos domborzati viszonyokkal rendelkező medence is különböző megélhetési lehetőségeket nyújt az itt élőknek attól függően, hogy a falu határában milyen nagyságú az erdő, milyen a szántóföldek és a legelők minősége. A medence közepén, a fő közlekedési utak mentén és a hegyek lábánál fekvő községek lakói évszázadokon keresztül földműveléssel, állattartással és erdőmunkával foglalkoztak. A hegyek közé mélyen benyúló négy falu (Hollóháza, Kis-, Nagy- és Vágáshuta) határa azonban terméketlen és az erdőtől csak kis területet tudtak elhódítani. így e falvak lakóinak az erdei munka mellett más kereseti lehetőségek (üveggyártás, vándoripar) biztosítottak kenyeret. A medencétől délre fekvő községek szántóföldjei és rétjei sokkal jobb minőségűek, ezért itt jövedelmezőbb a földművelés, állattenyésztés és kisebb szerepe van az erdőnek. A hegyközi falvak zöme középkori eredetű, és a forrásokban a XIII. század elejétől név szerint is előfordulnak.

2 A medence közepén települt Filkeháza első említése 1481 bői származik, ekkor a Filke-család birtokában van.

3 A község XV-XVI. századi történetéről nincsenek adataink, de valószínűnek látszik, hogy a környező községekhez hasonlóan a füzéri vár tartozéka. A XIII. században alapított királyi vár és uradalom 1398-ban került a Perényi-család birtokába. A család kihalása után 1560-ban Báthory Miklós országbíró kapta meg az uradalmat Miksa császártól. Később Báthory Erzsébet révén jutott a birtok Nádasdy Ferenc kezére. Az időközben elzálogosított uradalmat a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétel miatt a császár lefoglalta és a várat leromboltatta. 1686ban I. Lipót császár báró Károlyi Lászlónak adományozta a füzéri uradalmat Filkeháza, Pálháza és Vily falvakkal.

4 Ettől kezdve a jobbágyfelszabadításig a Károlyi-család községünk földesura, 1945-ig az egész Hegyköz legnagyobb földbirtokosa. 1601-ben Filkeháza a legkisebb községek sorában található, a házak száma hét.

5 A XVII. század elején nagy gazdasági fellendülés jellemző a falura, amely elsősorban az állattartás fejlődésének köszönhető. 1626-ban 20 jobbágy, 12 zsellér élt a faluban, a fiak és testvérek száma 30. Ekkor 13 lovat, 64 ökröt, 95 tehenet, 371 juhot és 106 sertést 7* 99