A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 21. (Miskolc, 1983)

ORSZÁGOS ÜVEGTÖRTÉNETI TANÁCSKOZÁS - Szalay Zoltán: Gondolatok a történeti üveganyag restaurálásához

6. „Hazánkban egy új üveggyár hozatott üzembe és pedig a mechanikai palackgyár Sajó-Szt-Péteren és ismét üzembe hozatott a régen fennálló erdélyi bükszádi üveggyár, mely közönséges fúvott üvegárut készít. Továbbá Iivóhuttán új öblösüveggyár épült és a szlichói gyár ismét üzembe helyeztetett. Magyar Üveg- és Agyagújság, 1904. okt. 1." (Kereskedelmünk és iparunk az 1903-i esztendó'ben.) Üvegiparunk 1903-ban . . . „Aránylag legvirágzóbb ága volt a múlt évben is üvegiparunk az öblös fehérüveg (fúvott, préselt és csiszolt üvegek) gyártása. Ezen régi ága iparunknak gyártmánya jó minőségével piaczot szerzett magának, exporttörekvései is sikerrel jártak és különösen finom csiszolt árukban a mai kor kényes műipari ízlését is kielégítő czikket produkált. Az üzemen kívül álló gyárak közül a gróf Mikes-féle bükszádi gyár helyeztetett a bérlő által üzembe és tervbe van véve a szintén szünetelő beéli üveggyár üzembe hozása is. A finom fehérüvegek nyersanyagát az üveghomokot gyáraink mindeddig külföldről, a Szász Hohenbockáról szerezték be. Kilátás van arra, hogy egy hontmegyei homokbánya kitűnő minőségű anyaga a külföldi homokot ki fogja szorítani ..." 7. Magyar Üveg- és Agyagújság, 1904. jan. 15. - „A bükszádi üveggyárat Mikes Ármin gróftól bérbe vette a Babka és Kreczeli czég és azt egészen átalakítva és új felszereléssel ellátva még az idén üzembe helyezi". Magyar Üveg- és Agyagújság, 1903. aug. 16. 8. Veres László: A Bükk hegység üveghutái. Borsodi Kismonográfiák 7. (Miskolc, 1978.) 37. Gondolatok a történeti üveganyag restaurálásához Tisztelt Hallgatóim! Amikor üvegrestaurálásról beszélünk, kénytelenek vagyunk kitérni azokra a nehézségekre, amelyek befolyásolják a jó munkát és mindenképpen megszabják a helyreállítás lehetőségeit. Amikor ismeretek hiányában nem volt mit latolgatni, ez a kérdés egyszerűbbnek tűnt. Amióta felismertük az üveg belső ellentmondásait, a romlás belső és külső okait, valamint bővült a rendelkezésünkre álló anyagok skálája, mindinkább problémás lett az üvegek helyreállítása. Ami korábban nem jelentett problémát az üvegrestaurálásban (mint pl. az üvegfelületek csiszolása, gipsz- és viaszkiegészítések, csúnya ragasztóanyagok stb.), most mint etikai probléma jelentkezik. Megnőtt az igény a szép anyagszerű konzerválás és kiegészítés iránt. Bonyolítja a problémát, hogy ezeket az igényeket sajnos most sem tudjuk maradék nélkül teljesíteni és valószínűleg lesznek olyan esetek, amiket később sem lehet megoldani. Nézzük először is az anyagromlás belső okait. Itt nem szeretnék kitérni a már általam előzőleg megírt részletekre, de mindenképpen szükség van bizonyos emlékeztetésre. A romlás belső okai az anyagösszetételre, az egyes komponensek megfelelő előkészítésére, olvasztási és feldolgozási hőmérsékletre és általában az egész készítési technológiára vezethető vissza. Itt gondolok pl. az egyes üvegek nagy alkálitartalmára, vagy ha az összetétel megközelíti a sztöchiometrikus arányt, a nem megfelelő nagyságrendű aprításra, a túl alacsony olvasztási és feldolgozási hőmérsékletre stb. Az anyagok nem megfelelő aprítása, az összetétel hibás összeállítása, az üveg idő előtti elüvegtelenedéséhez vezethet. A feldolgozási hőmérsékleti hibák eredményeként feszültségek keletkeznek az üvegekben. Ezekhez járulnak a környezeti tényezők, amelyek a folyamatokat gyorsíthatják vagy lassíthatják. Szabad levegőn elsősorban a levegő magas páratartalma, a por, a csomagolóanyag helytelen megválasztása fejt ki káros hatást, de nem hanyagolható el az esetleges mechani-