A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 21. (Miskolc, 1983)

SZLOVÁKIAI TÉKA - V sírom poli rokyta I. Balady a iné epické piesne (Méry Margit)

• ságok, gyilkosságok és a X. csoportban az állatokról szóló balladákat mutatja be. Ebből az anyagból az első kötetbe az első három témacsoport és a bevezető tanulmány került. A bevezető tanulmányban a szerző összefoglalja és értékeli az eddig megjelent balladairodalmat, ismerteti az epikus dalok keletkezését, alakulását, fejlődését, interetnikus-kapcsolatait, indokolja a kötetben közölt balladák csoportosításának elvét, valamint a közölt dalok tematikáját. Az egyes témacsoportokon belül tovább osztályozza a közölt anyagot balladákra, románcokra és novellisztikus dalokra. A balladák csoportjába azok az énekek kerültek, amelyekben a dramatikus elv érvényesül egy központi konfliktussal. A románcokban a líraiság dominál, tehát a lírai elv érvényesül. Magyar kutatók ezt a terminológiát nem használják, tulajdonképpen a víg balladákat sorolják ebbe a csoportba. (L.: Vargyas L. Balladáskönyv, Budapest, 1979. 91 -114.) A novellisztikus dalok közé azokat az énekeket sorolja, amelyekben az epikus elv a döntő. Kevés a párbeszéd, gyakori az elbeszélés. Természetszerűen adódik magából a témából, hogy nem minden témacsoportban fordul elő ballada, románc és novellisztikus dal is. így a kötetben előforduló I. csoportban csak balladákat találunk, míg a II. és III. csoportban a balladák mellett románcok és novellisztikus dalok is találhatók. Az I. csoportba azok az énekek kerültek, amelyek középpontjában a hiedelmek, mágia vagy halott személyek cselekedetei állnak. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy hasonló motívum más csoportokban nem fordul elő. Előfordul, de nem központi funkcióval, csupán kiegészíti a dramatikus történetet. Számban a legnagyobb csoportot a II. témacsoport, a szerelmi kapcsolatok csoportja képezi, amelyet a szerző tovább csoportosít a témán belül. Viszonylag nagy számot tesz ki azoknak az énekeknek a száma, amelyekben a központi konfliktus a lány rábeszélése a házasságra. Erre kapcsolódik a vándorlás a kedvessel, a szerető hűtlenségei, a szerelem próbatételei, a kedves kegyetlen és hamis viselkedése, aki kínozza, nemegyszer meg is öli szerelmesét. A következő alcsoportot azok az énekek képezik, amelyekben a szerelmesek egybekelésének bizonyos akadályai vannak (szerencsétlenségek, balesetek stb.), vagy a szülők akadályozzák meg, rendszerint anyagi érdekek miatt. Itt a románcok csoportjában mindig a szerelem győz, felülmúlja még a családi kapcsolatokat is. A továbbiakban a románcok és novellisztikus dalok csoportjába olyan énekeket sorol, amelyekben különböző akadályok (hűtlenség, hala, szülők) állnak a szerelmesek útjába. A szlovák epikus költészet egyharmad részét a szerelmi témájú dalok képezik, s ezen belül a balladák száma megegyezik a románcokéval, míg a novellisztikus dalok száma jóval kevesebb. A III. témacsoportban, a családi kapcsolatok csoportjában találjuk a legtöbb klasszikus balladát. Ebben a témacsoportban a balladák száma jóval felülmúlja a románcok és novellisztikus dalok számát. Ugyanakkor az interetnikai kapcsolatok is itt mutathatók ki a leggyakrabban. A csoportban elsőként azokat a balladákat ismerteti, melyekben a fivér húga védelmezőjeként szerepel. Ehhez a témához kapcsolódik az az egész Európában ismert szüzsé, amelyben a lány megmérgezi fiútestvérét azért, hogy maga szabadulhasson a szülői kötelék alól. A következő alcsoportban nem mint családi, hanem szerelmi konfliktus kerül előtérbe a szülők tiltása fiuk választottja ellen. Rendszerint gyilkossággal végződnek, amelyet leggyakrabban az anya követ el. A balladák egy csoportja a házastársi hűtlenséggel, majd a következő a szülők és gyermekek közötti konfliktusokkal foglalkozik több változatban is, amikor a leányanya megöli gyermekét. Az esztétikusan kivitelezett balladakötetben, csaknem minden alcsoportban közöl szövegvariánsokat is.