A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 21. (Miskolc, 1983)

FÖLDRAJZINÉV-GYŰJTÖK TANÁCSKOZÁSA - Szathmári István: A földrajzi nevek tanulsága

Akadémiai Bizottságnak, hogy ezt a — sok önfeláldozó munkával összegyűjtött és rendszerezett - hatalmas anyagot minél előbb sajtó alá rendezze és így a tudomány rendelkezésére bocsássa. Ehhez kívánok jó munkát és sok sikert a nemzetközi névtudomány nevében is, mint a Nemzetközi Névtani Bizottság egyik magyar tagja. Kálmán Béla A földrajzi nevek tanulsága Tisztelt Ünnepi Ülés! 1. Már több ízben kellett hasonló alkalmakkor szólnom arról, hogy milyen hasznos a földrajzinév-gyűjtés a tudománynak, illetve a tudományoknak; hogy nálunk, Magyarországon a lehető legszerencsésebb módja alakult ki ennek a tevékenységnek; és hogy társaságunk, a Magyar Nyelvtudományi Társaság az efféle gyűjtéseket kezdettől, 1904-től fogva segítette. Most csupán azt emelem ki, hogy itt, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is csodálatos eredményt szült a szakembereknek, az önkéntes gyűjtőknek és a tanácsi szerveknek az összefogása. Immáron együtt van ennek a hatalmas területnek a földrajzinévanyaga. Társaságunk hálás köszönetét tolmácsolom érte mindenkinek, akinek része volt ebben a példamutató munkában. És ahelyett, hogy az említetteket részletezném — egyébként mint mondtam, ezt többször megtettem —, ezúttal inkább társaságunk kiváló volt elnökére, Bárczi Gézára is emlékezve — hisz'éppen tudós pályájának elején Zemplén megyei helynevek etimológiájával is foglalkozott - magam bemutatom (a Földrajzi nevek etimológiai szótárának és a Történeti-etimológiai szótárnak a felhasználásával) tanulságul néhány megye-, folyó-, város- és falunév kialakulását, mintegy azt igazolandó, hogy mennyi tanulságot rejtenek magukban e nyelvi alakulatok. Ezzel azt is szeretném hangsúlyozni, hogy az egyes falvak valamennyi földrajzi nevének az összegyűjtésével milyen kimeríthetetlen kincset tettek le a tudományoknak: a nyelvtudománynak, a történeti földrajznak, a gazdasági földrajznak, a művelődéstörténetnek stb. az asztalára. Csak emlékeztetőül idézek Györffy Györgynek., a történeti földrajz kiváló tudósának körülbelül tíz évvel ezelőtt Győrött, a hasonló célból összehívott tanácskozáson elhangzott előadásából egy kis részletet: „A történész általában az írott források megszólaltatásával rekonstruálja a múlt eseményeit és társadalmi viszonyait. írott források azonban nem mindig állnak rendelkezésre, s ilyenkor a visszaemlékezés és a néprajzi hagyomány, régebbi korok felderítésére pedig a régészet, az embertan és a nyelvtudomány jöhet a kutató segítségére. A történész számára kiváltképpen a helynevek szolgálnak tanulságul. A történelmi folyamatok ugyanis valamilyen módon mindig lecsapódnak a helynévanyagban is. Elmondhatjuk, hogy egy terület helynévanyagában évezredes múlt rejlik." 2. Kezdjük a most három tagú megyenévvel. Borsod vármegye névadója a Borsod nevű falu, amelyet 1950-ben Edelényhez csatoltak. A települést váráról, a várat pedig első ispánjáról nevezhették el Szent István korában, aki a várat a megye székhelyévé tette. A Borsod név alapjául szolgáló Bors