A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 20. (Miskolc, 1982)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Nagy József András: Anyaghasználat a Bükkalja építőgyakorlatában

5. Krasinska, Ewa—Kantor, Ryszard: Derenk és Istvánmajor lengyel telepes falu néprajzi kutatása. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XVII—XVIII. Miskolc, 1978—1979. 341—358. G. Kiskéri Balogh István: Cserháti néprajzi adatok. Ethn. IX. 1898. 130. 7. Istvánffy Gyula: Ujabb adalékok a palóczok etnográfiájához. Ethn. IX. 1898. 313. 8. Végh Antal: Száz szatmári parasztétel. Budapest, 1978. 130. 9. Erdész Sándor: Nyírség. Budapest, 1974. 109. 10. Ecsedi István: A debreceni és tiszántúli magyar ember táplálkozása. Déri Múzeum Néprajzi Osztályának Ismeretterjesztő Közleményei 5. Debrecen, 1935. 112. 11. Tábori György: A mezőberényi szlovákok táplálkozási hagyományai. In.: Mezőberény története II. (Szerk. Szabó Ferenc) Mezőberény, 1973. 353. 12. V. ö. Vajkai Aurél: Szentgál. Egy bakonyi falu néprajza. Budapest, 1959. 150. 13. Bödi Erzsébet: Ethnocultural Connections between Hungarians, Slovaks and Poles as Reflected through a Popular Dish. Műveltség és Hagyomány. Ethnographica et Folkloristica Carpathica. 2. (szerk.: Xljváry Zoltán) Debrecen, 1981. 89—105. 14. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára, (szerk.: Benkő Lóránd) I.; II.; Budapest, 1967.; 1970. 15. Machek, Václav: Etymologicky slovnik jazyka ceského- a slovenského. Praha, 1957. 16. Ratislava, Stolicná: Obilninové jedlá. Slovensky národopis r. 28. 1980. nr. 2. 308—321. Anyaghasználat a Bükkalja építőgyakorlatában A Bükkalja falvaiban ma meszelt falú, cseréppel fedett kis kőházakat találunk.

1 Egy terület építészeti képét döntő mértékben meghatározzák az ott alkalmazott anyagok. A falvak hagyományos részeinek képét területünkön a kő határozza meg, a maga vaskosságával, vakolathímmel fedett tömör formáival. Az 1910-es statisztika — a lakóházak anyagát és a tetőfedést vizsgálva — a házak falazatára négy, a tetőfedésre három kategóriát állít fel (fal: kőből vagy téglából; kő vagy tégla alappal sárból; vályogból vagy sárból; fából vagy más anyagból; tetőfedés: cserép, pala, bádog; zsindely vagy deszka; nád vagy zsúp).

2 1910-ben a házak döntő többsége kőből volt. Azt azonban, hogy a kő nem kizárólagos építőanyag a környéken, és főleg, hogy a kőépítkezést más anyagokból való építkezés előzte meg, az egyéb rovatokban álló házak bizonyítják. Az adottságok skálája a kőben gazdag, erdős, hegyes területeken a legszélesebb. Ezeken a területeken a föld-, fa- és kőépítkezésekhez egyaránt könnyen be lehetett szerezni az építőanyagot. A hat faluban összesen 31 föld falú házat írtak össze és 22 épület tartozott a fából vagy más anyagból megjelölésű rovatba. Ezekből nyolcat Bükkzsércen és 14-et Noszvajon írtak össze (ld. táblázat).