A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 20. (Miskolc, 1982)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Bődi Erzsébet: Sztrapacska. Egy felvidéki étel néprajzi vizsgálata

2. kép. Nokedliszaggatón áteresztik a tésztát. Szirénfalva (Ptruksa, Ung-vidék). Bődi E. felv. 1981. Ha egytál éleinek főzték meg, általában úgy tartották, hogy egy felnőtt férfi adagja annyi, amennyi a lapockára egyszer ráfér, amit egyszerre belevet a gazdaasszony a forró vízbe. Egy 6—12 tagú család részére 5—7 literes tállal főzték meg. A sztrapacska evése sokáig, néhol (Bükkalja, Istvánmajor) napjainkig megőrizte az egy tálból való evés szokását. Sztrapacskához tányért csak a vendég kezébe adtak. A családtagok körülülték a tálat és fakanállal ették a tésztát, még akkor is, mikor már más ételhez használtak tányérokat. A sztrapacskaevéssel kapcsolatban több tréfás történetet tud a nép. E történetek arról szólnak, hogy valaki miképpen vette el a társak étvágyát a sztrapacskaevéstöl, hogy neki minél több jusson. A fő, egytálételként fogyasztott sztrapacskával a népi táplálkozási kultúrában összefügg a sztrapacska levének fogyasztása. A léből különböző helyi megnevezéssel levest készítettek. Szuhafőn (volt Gömör vármegye) zöldséglevest főztek belőle. Serényfalván az abárlé úgy készül, hogy petrezselyemzöldet és hagymát megdinsztelnek, majd sóval és paprikával fűszerezik, és tesznek bele juhtúrót, erre ráöntik a sztrapacska levét. Az istvánmajori lengyelek egyfajta tejes levest főztek belőle. Ezt nevezték zalotanak. A levét nem minden esetben használták fel. Egészséges eledelnek tartják, s főleg idős és gyenge gyomrú személy kérésére főzik meg még ma is. A sztrapacskát levesbetétnek is használta és ma is használja a nép. A vizsgált területen mindenhol azonos módon füstölt sonkából, oldalasból főtt húsleveshez főzik ki. Tálaláskor egy külön tálban teszik az asztalra, mikor a levest szétmérik a tányérokba, akkor szednek a tésztából is hozzá. A szírapacskával kialakult fogyasztási kép a táj gazdasági, természeti körülményeinek és a nemzetiségi kölcsönviszonyoknak az eredménye. A vizsgált terület a 20. század első évtizedére burgonyatermő körzetté vált.

3 Oly