A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 20. (Miskolc, 1982)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Szilágyi Miklós: Század eleji tudósítás a Sárközben dolgozó matyó summásokról

közön, — hanem a fülön át vezetik hátra; a lányok hátul egy hajfonatot viselnek s a fejet nem díszítik semmivel; a menyecskék ellenben a hátsó hajat két részre fonják s a két oldalfonással együtt kontyot csavarnak; ezt a kontyot aztán sajátos kúpalakú csúcsos tok-kai befedik, azután a fejüket nagy sárga rojtos kendővel bekötik; a kendő két sarkát a tok fölött kötik össze, s a két rojtos vég kétfelől lelóg, ami igen bizarr alakot ád az egész fejdísznek. Kerestem a megjelent nőkön a férfiakéval egyező arcvonást, de bizony egyik közülük tipikus tót, a másik meg tipikus német arcú, a többi meg olyan: mindennapi, jelentőség nélküli arcvonású volt. Csók azonban rajtok is megtalálta a maga festői foltjait s örömében elhatározta, hogy télen elmegy a matyók közé. Auerbach meg ezúttal passzív rezisztenciával nézegete őket, elhatározva, hogy iskolai szünet alatt actív támadást intéz a tokok, sárga meg fűzöld kendők ellen, hogy agyaglemezre kerüljenek. Én pedig ott álltam cs ndes lemondással, hogy a matyó nők között nem tudtam megtalálni azt, amit kerestem. Amint így szemlélgetjük, fényképezzük őket, egyszer csak megjelenik egy fiatal menyecske, születési nevén Sipeki Erzsébet. Hát ez az egyszerű matyó asszony a méltóságteljes, bájos magyar nő szép típusa. Megjelenésén, mozdulatain az igazi magyar nőt jellemző báj, kellem, s tiszteletet parancsoló méltóság látszott, ami csak vele született fajbeli tulajdonság s amit sem a polgári ruházat, sem az egyszerű földmíves sors nem képes eltüntetni. Termete közép, karcsú, s mégis erőteljes, arca kerekded, haja nem az a sötétfekete, hanem a feketébe átmenő sötétbarna s a szemei, azok a szép sötét szemek nem a délszláv vagy más délkeleti nők villogó, érzéki vággyal teli szemei; hanem azok tekintete szelíd, nyájas, olyan nyugodt fenséggel teljes. Igazán kellemesen lepett meg, amikor két társnője közé állt s önkéntelen megvillant agyamban: Sipeki Erzsébet benned szemlélem a magyar nő mintaképét; ilyen lehetett hajdan a magyar fejedelem asszony Emőse. Ha csakugyan ilyenek voltak a régi magyar nők, egy csöppet sem csodálkozom, ha rabolta őket tatár, rabolta őket török s vágyott utánuk minden más nemzetség. Fényképezés után megkértük őket, hogy énekeljenek. Szakasztottan sárközi módon külön vált a férfiak és külön a nők csoportja s szívesen daloltak. A dalolási módban is volt tanulság: még pedig az, hogy a mi kedves cigányaink, a magvar nóta kontár előadói is olyan Dankó Pista féle priimások csak a magyar zene kárára vannak. Micsoda más jellemvonása van a magyar népdalnak, ezekről az eredeti, hamisítatlan, ajkakról hallgatva, amint minden természetes üteny után néhány másodpercig megállanak s csak azután kezdenek bele a másik ütenybe! Ez adja meg a magyar népdal igazi magyar zamatját. Érdekes volt egy idősebb matyó felelete arra a kérdésemre, hogy Mező-Kövesden kívül még vannak-e matyók? azt mondja: még Szent Istvánon; hát Tardoson? kérdeztem; azok kérem tatárok; a tatárokból maradtak. Magamban: kigyelmed se tagadhatja le a tatárkoponyát, de nem mondhatom neki, nehogy megbántsam, mert könnyen megbántódnak s az egész nép magára veszi a sértést. Egyébként igen szorgalmas, munkakedvelő nép és rendkívül erényes; a magáról megfeledkezett nőt kidalolják s nincs maradása köztük. így végződött az ózsáki kirándulás: a festőművész megtalálta a maga foltjait; az iparművész az, agyaglemezre való modern tulipánt, s a néprajzos néhány hamisítatlan ázsiai eredetű magyar arcot. Szilágyi Miklós JEGYZETEK 1. L. pl. Sárközi Zoltán: A summások. In.: Szabó István (szerk.) : A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848-—1914. II. kötet, Budapest, 1965; Sárközi Zoltán—Sándor István (szerk.): Mezőkövesd város monográfiája. (Mezőkövesd, 1976) 363—881. (Sárközi Zoltán tanulmánya); 499—508. (Sándor István tanulmánya). 2. Tolnavármegye, XIII. (1903. július 12.) 28. sz. 1—4. (Kovách Aladár itt közölt beszámolója) ; Közérdek, 1905. május 27. 6. lap (Megjöttek a matyók című rövid hír,