A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 20. (Miskolc, 1982)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Veres László: XVI. századi diósgyőri Kutrolf-töredékek

körökből és cseppekből" álló dekorációt fedezett fel. A XIV. századi ismeretlen velencei üvegtípust egy szintén XIV. századra datálható talpas serleg töredéke követi, amelynek eredeti nagysága meghaladhatja a híres Mátyás-serleg méreteit is.

1

" A velencei eredetű üvegtöredékek közül igen fontos emlékanyag még egy 1500 körüli talpas pohár, amely tölcséres kupája alsó harmadán ónoxiddal színezett, vékony tejüvegbordákkal díszített. Az itt felsorolt néhány velencei eredetű darab mellett már szép számmal található a visegrádi anyagban kimondottan — és minden kétséget kizáróan bizonyítható — magyar anyag is. A magyar eredetű, gyakran színes (kék, lila, aranybarna) üvegtöredékek mellett a magyar üvegkészítés magas színvonalának bizonyítéka egy talpas pohártöredék, amelynek nodusa nagyméretű és üregesre fúvott, kupája pedig vaskos, félgömbös és a perem felé merev vonalban kiszélesedő. Hasonló jelentőségű egy barnáslila színű palack és egy aranybarna színű, gömbös testű füles kanna, amelynek szájrészét kiemelkedő bordázat díszíti és ez az edény öblén folytatódva, spirál vonalasán elcsavarva olvad bele az edényfalba. Az újabb ásatások során előkerült üveganyag mellett a kisnánai vár és a diósgyőri vár feltárásaikor előkerült üveganyag szolgáltatott újabb ismereteket Borsos számára. A korai gyógyszeres üvegek mellett, a harangvirág alakú poharak kupatöredékei azonban — a visegrádi üvegtöredékek mellett —, csak mint másodlagos jelentőségű anyag jöhettek szóba az elemzést végző szakember számára. A visegrádi vár feltárásakor és a kisnánai, valamint a diósgyőri ásatások során előkerült magyar anyag színvonala azonban mindenképpen a velencei importált üvegek és a magyar területen gyártott üveg együttélésének bizonyítéka és a velencei hatásra ébredező művészi színvonalú magyar üveggyártásé. A Borsos által számba vett és kimondatlanul is másodlagos jelentőségűnek ítélt diósgyőri üveganyag — amelynek feldolgozása jelenleg folyik —, úgy tűnik, hogy tartalmazza mindazokat az üvegtöredékeket, amelyek a velencei importra és a művészi magyar termékelőállításra is bizonyítékul szolgálnak. Borsos Béla is megemlíti munkájában, hogy a budai vár eddig publikálatlan üveganyagát jelentőssé tevő keleti eredetű, zománcfestésű üvegek, ismeretlen okból Visegrádon nem kerültek elő.

17 A diósgyőri anyag jelentőségére utalva elegendő, ha megemlítem, hogy az említett üvegtöredékek mellett a leletek jelentős keleti eredetű üveganyagot is tartalmaznak.

18 A kutrolftöredékek vizsgálatakor — mint egyébként a többi üveganyag értékelésénél is — Borsos valamivel több, tehát néhány újabb darabot is szemügyre vehetett. Az 1974-ben napvilágot látott üvegművészeti munkában 28 kutrolf töredéket vizsgált meg, amelyek közül 9 db egycsöves, 15 db ötcsöves és 4 db négycsöves volt. Tehát a velencei kapcsolat még erősebben kimutatható, mint korábban, Höllrigl idejében.

19 De ezen a téren még érdemes éppen a töredékek sajátossága és viszonylag könnyű meghatározhatósága miatt folytatni a kutatásokat, hogy az eredmények tovább erősítsék, vagy módosítsák a kutroifok alapján levonható következtetéseket. Borsos Béla elemző munkája során megismerkedhetett és részben publikált is egy Magyarországon előkerült kutrolftöredékek között egyedülállónak számító darabot, amely Diósgyőrben került elő (1. kép). Ez a kutrolftöredék egy világos umbraszínű üvegből fúvott, s tökéletesen épen maradt darab nyakrésze, eddigi ismereteink szerint azon kevés, színes, magyarországi darabok közé tartozik, amelyek emlékül fennmaradtak.

20 A másik, amelyre Borsos szintén utalt, egy