A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 20. (Miskolc, 1982)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Joó Tibor: Az abodi református templom

románkori résablak díszlik. A hajó famennyezete hajdan festett volt, 4 festett deszka még az 1928-as restaurálásánál is előkerült, és állítólag a miskolci múzeumba került. Ugyanakkor — feltehetőleg az északi falon, a szószék és a karzat között — rongált falképtöredékeket is találtak, de freskók előfordulása a templom más részein (diadalíven, szentélyben) is valószínű. A megtalált falképtöredékeket — számos állítással szemben — megmentették azáltal, hogy lemeszelték. 1959-ben bádogozás-javítást, vakolatjavítást végeztek, majd kerítést készítettek. A padló felett a vakolat mintegy másfél méteres magasságig átnedvesedett, sok helyen levált. A templomot északról hatalmas gesztenyefák védik, de egyben veszélyeztetik is. Hasonlóan túlburjánzott a vegetáció a délkeleti oldalon is. A templom délnyugati sarkánál felállított rossz formájú, rideg betonoszlop a rálátást és az összképet hátrányosan befolyásolja. Az 1946—47. óta egyházilag Ládbesenyőhöz tartozó, 32 lelkes eklézsia (filia) kis közössége a legnagyobb jószándék mellett sem tudja a szükséges javíttatásokat elvégezni. Sürgősen szükséges lenne a belső vakolat mielőbbi javítása, de ezt megelőzően a továbbnedv>esedést megelőző és a kiszáradást biztosító eljárás alkalmazása, a szakszerű freskófeltárás és -restaurálás, a padlóburkolat cseréje kőlapra, vagy téglára; a falkutatás során az ablakok teljes feltárása és helyreállítása; a famennyezet lepucolása és nyersen hagyása; megfelelő világító testek elhelyezése; a környezet rendezése. Az épület melletti fák kivágandók, a tereprendezést, vízelvezetést meg kell oldani, az idomtalan betonoszlopot át kell helyeztetni, vagy a hálózat kábeles továbbvitelével kiküszöbölni. A teljesen helyreállított templom a szalonnai, tornaszentandrási és rakacaszendi román templomok mellett (és közelében, azonos túrák keretében megtekinthetően) méltóan reprezentálná középkori építészetünket, a magyar műemlékvédelem fenntartó és értékmentő tevékenységét. Joó Tibor JEGYZETEK 1. Országos Műemléki Felügyelőség: Borsod-Abaúj-Zemplén megye műemlékjegyzéke. Bp., 1976. 2. OMF. i. m. 3. Magyarország (útikönyv) III. kiadás, Bp., 1969. 306. 4. Fülep—Dercsényi—Zádor: A magyarországi művészet története. IV. kiadás. Bp., 1970. 5. Genthon István: Magyarország művészeti emlékei. Bp., 1961. II. 9. 6. Szabó Ferenc: Borsod megye Árpád-kori templomai. Miskolc, 1936. 25—28., 75—76. 7. Gerevich Tibor: Magyarország románkori emlékei. Bp., 1938. 31. 8. Dr. Kováts J. István: Magyar református templomok I—II., Bp. 1942. 9. Kozák Károly: Borsod megye egyenes szentélyzáródású középkori templomai. HOM Évk. V. 1965. 223—257. 10. Kozák i. m. 225. 11. Tóth Melinda: Árpád-kori falfestészet. Bp., 1975. 12. Radocsay Dénes: A középkori Magyarország falképei. Bp., 1954. 13. KSH: A Magyar Népiköztársaság Helységnévtára, Bp., 1973. 118—119. 14. Győrffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I. Bp., 1963. 751. 15. Győrffy i m. 749—750. 16. Dr. Borovszky Samu hagyatéka. Jegyzetek. Borsod m. Levéltára. 171. Győrffy i. m. 711. 18. Dr. Borovszky Samu: Borsod vármegye története. Bp. 1909. I. 19.