A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 20. (Miskolc, 1982)
TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Joó Tibor: Az abodi református templom
előépítménnyel (szélfogóval), valamint az oromzat kis román ablakát is bemutatja. Az 5. kép betekintést nyújt a hajdani szentélybe, érzékelteti az ottani két ablak , ; tölesérességét", de megmutatja azt is, hogy a falazat közel másfél méteres magasságig át van vizesedve. A 6. felvételen a hajót szemlélhetjük, s láthatjuk a jellegtelen berendezést, a mozaikpadló-burkolatot, az alkalmatlan csillárt, a falak festését és a mennyezet részletét is. A kép teljességéhez még nénány — az 1980. szeptember 18-i szemrevételezés során megállapított —adatoc közlök: A hajó diadalívhez közelebb fekvő ablaka jelenleg középen 50 cm széles, a külső és belső falsíknál pedig 59 cm szélességű. A magassága középen 134 era, az ablak szélénél pedig 145 cm. Az enyhe tölcsérkiképzés tehát ma is meg van. s megállapíthatjuk azt is, hogy az 1925-ös állapothoz képest 9 cm-rel lett szélesebb ez az ablaknyílás. A bejárathoz közelebb fekvő, — 1928-ban nagyobb mértékben szélesíteni kívánt — ablak most középen 49 cm széles, a külső és belső falsíknál pedig 59 cm-es, míg 1925-ben 45 cm széles volt. Ennél tehát 4—14 cm-es szélesítést végeztek. Ennek az ablaknak a magassága középen 133 cm, a széleken 140 cm. Azt, hogy a két ablak magasságán változtattak-e, a rendelkezésre álló adatokból nem tudjuk megállapítani, mivel az 1925. évi vázlat ilyen adatokat nem tartalmaz. Az ablakok magassága valószínűleg változatlan, mivel a szentély keleti ás déli ablakainak a magassága középen — mindkettőnél egyaránt — 135 cm, a külső és belső magasság pedig 150, illetve 153 cm. Az is tény, viszont, hogy a szentély keleti ablaka közézépen csak 35 cm széles, a déli pedig 33 cm! Az eredeti román tölcsérablaktól való eltérést tehát az ezekhez az adatokhoz való viszonyítással is lehet látni, s levonható az a következtetés is, hogy a hajó déli ablakait már korábban (tehát 1928 előtt) is megváltoztatták. Érdekességként megemlítem még, hogy a szentély keleti ablakának parapet-magassága 124 cm; a szentély déli ablakánál 115 cm magasan kezdődik az ablaknyílás; a hajó ezt követő ablakánál 237 cm az alsó szint, a bejárathoz közelebbinél pedig 250 cm. Itt kell megjegyezni, hogy (bárcsak falkutatás bizonyíthatja) joggal feltételezhető a hajó harmadik, déli ablaka is, melynek középvonala a hajó második ablakának középvonalától nyugat felé mérve, kb 200—220 cm-re keresendő, s a karzat létesítése miatt kerülhetett elfalazásra. Az ilyen románkori templomoknál a hajó déli oldalán szinte törvényszerű a 3 ablak előfordulása, hiszen — miként azt Kozák Károly írja —: ,.középkori falusi templomaink hajójának déli falában általában három, magasan fekvő, félköríves ablak volt, szimmetrikus elrendezésben, minden bizonnyal szimbolikus jelentéssel (feltehetően: trinitas). Ez az ablakrendezés még a koragótikus formák megjelenése idején is megtalálható, csak már alacsonyabban helyezik el az ablakokat és nyílásuk szélesebb." 3 " Az előzményeket és a megállapításokat összefoglalva: a történeti előzmények és stílusjegyek ismeretében a XIII. század közepe táján építettnek tekinthető kis templom az egyenes szentélyzáródású falusi templomok csoportjának tipikus példája. Mintegy 36 négyzetméteres, téglalap alaprajzú, síkmennyezetes hajója, megközelítőleg négyzetes (kb. 18 négyzetméteres) dongaboltozatos szentélye, alaprajzi elrendezése (méretei és arányai) leginkább az ugyancsak BorsodAbaúj-Zemplén megyében fekvő Ragály község református templomához teszik hasonlóvá. A templom szentélyén 2 románkori résablak ismeretes, míg a hajó déli oldalán 2, többszörösen (legutóbb 1928-ban) átalakított és elrontott ablak nyílik. A hajó déli oldalán a 3. ablak feltételezhető. A hajó nyugati oromfalán
