A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 20. (Miskolc, 1982)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Joó Tibor: Az abodi református templom

kérdi, lehelne-e tornyot építeni, „melynek falazata úgy kettő méterre emelkedne a tető fölött. Eredetileg tornya nem volt."

30 1928. április 18-án dr. Szőnyi Láczay Fritz Oszkártól véleményt kér a kis torony építése ügyében és kéri, adjon ingyen vázlatot. Elküldi L. F. O. korábbi vázlatát.

;u 1928. május 16-án Bakos János ref. missziói tanító levélben engedélyt kér a helyreállítási munkák végeztetésére.

31 „Kénytelen renováltatni, mert tetőzete rossz, és falainál a kiesett köveket, valamint a lehullott vakolatot pótolni kell. A renoválásnál falbontás nem történik, a tetőzet a régihez teljesen hasonló lesz, a kórusba (karzatba beépített 4 festett táblát megmentjük, mert azok a miskolci múzeumban helyeztetnek el; minden javítás az államépítészeti hivatal felügyelete alatt történik, s szerződésben biztosíttatott, hogy a templom műemlékjellege kárt nem szenved." Május 18-án kezd, kéri az engedélyt. Dr. Szőnyi május 18-án engedélyezi, mert L. F. O. ellenőrizte a költségvetést, illetve a tervet. 1928. június 25-én Leszih Andor (miskolci múzeumigazgató) az ügy sürgősségére tekintettel levelezőlapon jelenti (Bakos János tanító értesítése alapján), hogy „a műemléket képező abodi ref. templom falán, bontás közben festményre akadtunk. Kérem sürgős intézkedését." Leszih a további munkákat leállította és kérte a MOB intézkedését.

33 Szőnyi már június 26-án válaszolt Leszihnek (másolat megy Bakos Jánosnak), s kéri őt, hogy szálljon ki a helyszínre, vizsgálja meg a leletet, feltárásra és megmentésre tegyen intézkedést és jelentse. Leszih már június 27-én jelenti, hogy „.. . nem falbontásról, hanem csak vakolatleverésről, renoválásról van szó."

3í ..A fal javítása közben egy jó ajtónagyságnyi területen freskórészletek kerültek napfényre (szent alakja?)." Kéri, hogy valakit küldjenek ki oda, „aki hivatott lenne a festmény további kibontását is elvégezni, esetleg a vázlatrajzokat, vagy fényképezést is eszközölni". A kiküldött a kis torony odébbhelyezése ügyében is megadhatná a helyszínen az utasításokat. Felhívta a figyelmet arra is, hogy ..a mennyezetről — a tanító úr állítása szerint — vagy a karzatról pár festett fatábla is lekerült. Azokat a miskolci múzeumnak szánták. Amennyiben tehát újra felhasználásuk nem történne meg, kérjük, az engedélyt a beszállításra". Szőnyi június 28-án azt írja, hogy Leszihet kéri fel.

35 Leszih 1928. július 2-án jelentést ad a falfestmény-töredék vizsgálatáról.

30 „Az előtűnt részletek olyan nagyon rossz állapotban maradtak fenn. annyira töredékek és színüket vesztettek, a fal ott annyira hepe-hupás, összevagdalt és rombolt, hogy komoly mentésről, vagy megtartásról — szerény véleményem szerint — már szó nem lehet." Fényképfelvételt is készített, de azt hiszi, hogy „az nem fog semmit mutatni." „... egy bal karját csípőre tevő álló alaknak (páncélba öltözve?) fele része, egy szent fej köré festett dicsfény es korong (a fej már ki nem vehető), egy másiknak töredéke, s pár összefüggéstelen folt (vörös, sárga, szürkésfehér színek) voltak konstatálhatok, de ezek is nagyon gyönge állapotban. Az álló alakból csak a bal váll, a kar és a láb felső része van meg, nagyon halvány színezésben, úgy, hogy alulról alig vehető ki, és még nedvesítésre is alig tűnt ki a környezetből. Az alak mellett egy N betű van festve. A templom védszentje Szent Miklós. Lehet, hogy Nikolaus akar lenni. Próbáltam a további bontást, vagy lemosást, de sikerre nem vezetett. A falak bevakolásakor érhette nagyobb rombolás a falfestményt, melyen az alakok elég nagy méretben lehettek festve (az álló alak megmaradt töredéke kb. 45 cm, a dicsfényes korong átmérője 23 cm). Amennyiben a töredékből ítélni lehet, talán 14—15. századbeli festésről lehet szó. Ismétlem, annyira rossz állapotban van meg az alap, a fal, hogy még ha élénkebb színezésben maradt