A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 20. (Miskolc, 1982)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Gemer 4. (Bartha Elek)

A néprajztudomány legújabb, bizonyos szempontból legtökéletesebb technikai kutatási segédeszközéről, a filmezésről olvashatunk a folyóirat 4. füzetének második részében. Szlovák filmesek és néprajzi kutatók mondják el tapasztalatukat, véleményüket és azonosítják szempontjukat a még gyakoribb és a szaktudomány számára még hitelesebb forrást adó filmek készítéséhez. A beszámolók közül Lescák Milan mondandója eltér a kitűzött témától, ö a tévénézés és a mozikban vetített filmek hatását próbálja érzékeltetni a hagyományos népi kultúra átalakulásának irányából. Felhívja a filmkészítők figyelmét, hogy napjainkban tapasztalható változás folyamatában őket is érinti a feleiősség. A folyóiratnak a Rozhïady — Kitekintés című rovatban sajnos ismét volt kitől, kiktől búcsúznia, mindenekelőtt Földes Lászlótól, ki szorosan együtt dolgozott és fáradozott a szlovák kutatókkal, ki utoljára Szlovákiában szólalt fel a kárpáti pásztorkultúra mélyreható vizsgálatáért. A folyóirat búcsúzik még Tonkovic Paveltól, Vakarleski Christof tói. A Slovensky národopis 29. évfolyama számadás szellemében született. Rögzítette az 1980-ban Szlovákiában lezajlott néprajzi eseményeket, ízelítőt adott a kiemelt témákban elért eredményekről. Rövidre szabott tanulmányai miatt informáló szerepe került előtérbe bizonyos mértékben a tudományos elemző dolgozatoknak a hátrányára. Bődi Erzsébet Gemer 4. Národopisne stúdie. (Gömör 4. Néprajzi tanulmányok.) Rimavská Sobota, 1981. óáá. 1. Ezúttal immár negyedik alkalommal jelent meg a Gömöri Honismereti Társaság kiadványa, a Gemer. Tíz tanulmányt tartalmaz, ezek közül kettő inkább elméleti, ill. helyi vonatkozású forrásokat bemutató jellegű, öt az anyagi kultúra, három a folklór területéhez tartozik, s a feldolgozott témák többsége nemcsak a helyi jelentőségű. A korábbi hagyományokat követve most is több anyagfeltáró munka foglalkozik a népi kismesterségek, a paraszti kisárutermelés néprajzi vizsgálatával. Ugyanakkor örömmel tapasztalhatjuk, hogy a gömöri magyarság néprajza ismét helyet kapott a kötetben. A bevezető tanulmányban Urbancová Viera a korábbiakhoz hasonlóan tudománytörténeti vizsgálatot végez; Reuss Lajos, a gömöri Nagyrőce evangélikus lelkészének az ősi szlovákok mitológiájáról írott testes munkáját mutatja be ós elemzi a néprajztudomány mai szemszögéből. Reuss Lajos testvére annak a Reuss Gusztávnak, akinek honismereti, helytörténeti munkásságával már éppen Urbancová Viera révén korábban megismerkedhettünk. Reuss, mint a XIX. századi szlovák nemzeti öntudatra ébredés szlovák mitológiai irányzatának egyik képviselője, a történelmi jogok, a prioritás bizonyítására szlovák— indiai kapcsolatokat keresve a szlovák mitológia fő forrásaiként Prokopiosz, Caesar, Tacitus és más antik szerzőknek a mai Szlovákia területére vonatkozó adatait használja fel. Módszerét a mai államhatárok s a nyugati szlávság mai nemzeti megoszlásának múltba vetítése, a történetiséget teljességgel nélkülöző szemlélet jellemzi. Urbancová Viera mindezeket a magyar uralkodó osztály el-