A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 20. (Miskolc, 1982)

MUZEOLÓGIAI KÖZLEMÉNYEK - Fügedi Márta: Muzeumalapítási törekvések Mezőkövesden, a század első felében

hozzájárult a lakosság érdeklődése és pártfogása is. Különösen az első években mindenki igyekezett segíteni, sokan a múzeumnak ajándékozták vagy adták az otthonukban őrzött matyó népművészeti értékeiket. így a múzeumi anyag gyarapodásával folyamatosan lehetővé vált a kölcsönzött tárgyak visszaadása, helyettük már saját gyűjtések, a Matyó Múzeum saját tulajdona került a vitrinekbe. Jelenlegi helyét 1964 elején foglalta el a múzeum a Járási Művelődési Központ földszinti szárnyában. A nagyterem matyó szobája és viselettörténeti kiállítása 1965 januárjában nyílt meg, két termet szentistváni és tardi szobának rendeztek be, ez 1936 októberétől volt látható, a folyosó 5 vitrinből álló kiállítása pedig 1967 októberére készült el. A Matyó Múzeum közel egy évtizedet megélt kiállítását 1975-ben váltotta fel a ma is látható ,,Matyó élet — ünnepek és hétköznapok" c. kiállítás. Fügedi Márta JEGYZETEK 1. A Matyó Múzeum látogatóinak száma évi 80 ezer fölött van. 2. Itt mondok köszönetet Dala Józsefnek, dr. Lukács Gáspárnak és dr. Bayer Istvánnak munkámhoz nyújtott értékes segítségükért, visszaemlékezéseikórt. 3. V. ö. Kresz Mária: A magyar népművészet felfedezése. Ethn. LXXIX 1968. 1—36., valamint A népművészet felfedezése. Tanulmányok a népművészetről és iparművészetről 1875—1899. Documentât^ Ethnographica, Szolnok, 1973. 4. V. ö.: Jankó János: Az ezredéves kiállítás néprajzi faluja. Bp. 1898. In.: Doeumentatio Ethnographica, Szolnok, 1973. 170—178., valamint Kovács Gyula: A kiállítási faluról. Borsodmegyei Lapok, 1896. március 17. 24. 5. V. ö.: Dada József: A matyó lakodalom Budapesten. Herman Ottó Múzeum Közleményei (továbbiakban: HOMKözl.) 9., 1971. 115—116. 6. Az első néprajzi tanulmány a matyó népi kultúráról 1896-ban jelent meg: Istvánffy Gyula: A borsodi matyó nép élete. Ethn. I. 1896. 65—83., 165—174., 280— 285., 364—374., 447—459., 1897-ben Miskolcon önálló füzetben is kiadták. 7. V. ö. : Szabadfalvi József: A néprajzi kutatás kezdetei a Borsod—miskolci Múzeumban — 1899—1913. HOMKözl. 18., 1980. 76—83. 8. A Borsod—miskolci Közművelődési és Múzeumi Egyesület Múzeumi Osztályának Jegyzőkönyvei. Herman Ottó Múzeum Helytörténeti Dokumentációja (továbbiakban: HOM HTD) 53.4508. 1. 1903. július 23. 2. 9. Leszih Andor: A múzeum matyószobája. Miskolczi Napló, 1903. július 21. 10. A Borsod—miskolci Közművelődési és Múzeumi Egyesület Múzeumi Osztályának Jegyzőkönyvei. HOM HTD. 53.4508. 1., 1911. október 26. 7. U. SZ. J.: Vendégjárás. Alakítsuk meg a Néprajzi Múzeumot! Borsod, 1921. október 8. 12. —kk—: Létesítsen Mezőkövesd múzeumot! Borsod, 1923. december 1. 13. Gerő László: Megreformálják a matyó népművészetet. Nemzet, 1925. szeptemberi. 14. Bayer Róbert: Mezőkövesd és a Miskolczon készült matyóimunkák. Magyar Jövő, 1926. november 2. és Leszih Andor: El lehet-e vinni a miskolci múzeumból a matyó kézimunkákat? Magyar Jövő, 1926. november 10. 15. Dala József: A .matyó múzeum. A mezőkövesdi királyi kath. Szt. László Gimnázium Evkönyve 1940—41., Miskolc, 1941. 43—48. 16. Dala József: Szülőföldgyűjtemény. A mezőkövesdi kir. kath. Szt. László Gimnázium Évkönyve 1937—38. Miskolc, 1938. 11—16. 17. Dala József: Iskolánk története. A mezőkövesdi állami I. László Általános Gimnázium Jubileumi Évkönyve 1960—61. 15—59.