A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 20. (Miskolc, 1982)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Dobosy László: A gömörszőllősi emberek mozgásvilága

méren át Putnok volt a fő beszerzési központjuk akkor is mikor ott volt a járási székhelyük. Ezt azzal magyarázták, hogy erre nem kellett partot, hegyet mászni. Ugyanekkor a párválasztás érdekében az országhatár megvonása előtt a hegyen túli. tornallya környéki kis falvakat keresték fel. összességében jellemző, hogy a község lakóinak mozgásvilágában kiemelkedett a férfiak tevékenysége és jól megmutatta a nőkkel szembeni kiváltságos helyzetüket. A férfiak a munkavállalások, vásárok során a megyén túlra is gyakran elkerültek, katonakorban pedig az ország különböző helyeit is megismerték. Gyalog csak nagyritkán jártak, terheket sem cipeltek hosszabb úton. A mezőgazdálkodás és erdei munka mellett jó kereskedői tevékenységet is folytattak, adtak-vettek. Sajátos jobbágyi, majd kisbirtokos helyzetük szabadabb mozgást biztosított részükre, s ennek tulajdonítom, hogy a testvérközsjggel, Kelemérrel szemben itt a lótenyésztés vált uralkodóvá, de lett a státus bizonyítója is. A szegényebb gazda két ló megszerzésére törekedett, ha bármily csekély földje volt is. A jó gazdának négy lova volt. A módosabb gazda hat lovat is tartott, melyből kettő a parádés volt. A nők alárendelt helyzete különösen figyelemre méltó. A nők csak a közvetlen közeli falvakba jutottak el a vásárok, vagy rokoni látogatások alkalmával. Gyakran sok kilométerre is gyalog vitték a jelentős terheiket. Általában csak azt értékesítették, amit maguk a ház körül előteremtettek, megtermeltek. A férfiak vásárlásaikba, kereskedelmükbe nem vehettek részt. A szekérre általában csak rokoni látogatások során kerültek. A gyermekek csak a közeli, szomszéd falvakig jutottak el az iskola és a templomba járás miatt. Dobosy László