A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 20. (Miskolc, 1982)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Viga Gyula: Település-néprajzi adatok Bükkszentlászlóról

A telkek funkcionális tagolódása sem olyan határozott, mint a mezőgaz­dáikodó falvaknál, jelezvén a gazdaság szerkezetének egyoldalúságát. A portá­kat kerítések alig tagolják kisebb egységekre, gyakran csak az udvar és a sze­gényes veteményes kert különül el egymástól. A rendkívül kis területen foly­tatott, primitív technikával végzett földművelés (napjainkig csak kapával lazít­ják a földet, ekét csak kevés, laposabb területen tudnak használni) csak bab és burgonya termesztésére korlátozódott. így szinte teljesen hiányoznak a telkek­ről a földmüvelés és a tárolás építményei. A szűkös udvarok szegényes épület­állománya visszatükrözi a gazdálkodás sajátos struktúráját, melyben csak az állattartásnak jutott szerep, de az is elsősorban a munkaállatok nevelésére és a tejelő állatok tartására szorítkozott. A Bükk-hegység telepes falvaira ez a településforma és udvarforma általá­nosan jellemző, ahogy hasonlóak az életmód építőelemei, összetevői is, A tele­pülések szerveződésében itt rendkívül erőteljesen érvényesül a geográfiai deter­minizmus, s ennek a falvak azért voltak képesek megfelelni, egyáltalán azért alakulhattak ki, mert a lakosság életmódja lehetővé tette a rugalmas alkal­mazkodást. A kisméretű telkek, a szegényes épületállomány, s a beltelkek — a parasztudvarokhoz képest — szegényes funkciórendszere velejárói és egy­szersmind tükrözői is a hegyvidéki életmódnak. Viga Gyula 6. kép. Csűr

Next

/
Oldalképek
Tartalom