A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 20. (Miskolc, 1982)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Viga Gyula: Település-néprajzi adatok Bükkszentlászlóról

A telkek funkcionális tagolódása sem olyan határozott, mint a mezőgazdáikodó falvaknál, jelezvén a gazdaság szerkezetének egyoldalúságát. A portákat kerítések alig tagolják kisebb egységekre, gyakran csak az udvar és a szegényes veteményes kert különül el egymástól. A rendkívül kis területen folytatott, primitív technikával végzett földművelés (napjainkig csak kapával lazítják a földet, ekét csak kevés, laposabb területen tudnak használni) csak bab és burgonya termesztésére korlátozódott. így szinte teljesen hiányoznak a telkekről a földmüvelés és a tárolás építményei. A szűkös udvarok szegényes épületállománya visszatükrözi a gazdálkodás sajátos struktúráját, melyben csak az állattartásnak jutott szerep, de az is elsősorban a munkaállatok nevelésére és a tejelő állatok tartására szorítkozott. A Bükk-hegység telepes falvaira ez a településforma és udvarforma általánosan jellemző, ahogy hasonlóak az életmód építőelemei, összetevői is, A települések szerveződésében itt rendkívül erőteljesen érvényesül a geográfiai determinizmus, s ennek a falvak azért voltak képesek megfelelni, egyáltalán azért alakulhattak ki, mert a lakosság életmódja lehetővé tette a rugalmas alkalmazkodást. A kisméretű telkek, a szegényes épületállomány, s a beltelkek — a parasztudvarokhoz képest — szegényes funkciórendszere velejárói és egyszersmind tükrözői is a hegyvidéki életmódnak. Viga Gyula 6. kép. Csűr