A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 19. (Miskolc, 1981)

NÉPI MŰEMLÉKEK - Farbaky Péter: Településszerkezeti vizsgálatok a Mezőségben (Ároktő és Mezőcsát)

Településszerkezeti vizsgálatok a Mezőségben (Ároktő és Mezőcsát) Borsod megye különlegesen érdekes a településszerkezeti vizsgálatok szempontjából; északon a hegyvidéki csűrös-kertes, délen az ólaskertes települési forma alakult ki. A vizsgált táj, bár a Tisza jobb partján van, jellegében már az Alföld nagy településföldrajzi egységéhez tartozik, mégis sajátos és szoros szálakkal kapcsolódik a Bükk hegység lábánál fekvő területekhez. A Bükk előtere, a Tisza, Sajó és Eger-patak határolta termékeny Mezőség már az ősidőktől letelepedésre késztette az embereket. Ároktőn és Mezőcsát mellett, Igriciben bronzkori telep maradványait tárták fel

1

. Ez a vidék már a honfoglaláskor újra benépesült. A Mezőség területén, a mai Tiszabábolna és Tiszadorogma vegyes magyar—szláv településterületén kívül, viszonylag nagy népsűrűségű magyar település-területek is voltak

2

. Ezt a területet az Örösúr nemzetség hódította meg. Az Ároktőn talált honfoglaláskori sírok a X. század második felére és a XI. század első felére datálhatok, és a Szőke Béla által meghatározott „köznépi" temetők sorába tartoznak. A mezőcsáti Bernáth-dűlői sírok valamivel későbbiek —• a XI. század végén keletkeztek. A településeken a gazdagabb réteg házai szabályo1. kép. Ároktő: A középkori település helyén mesterségesen megváltoztatott környezet * Jelen tanulmány szorosan kapcsolódik a két település történetével és építészeti emlékeivel foglalkozó kutatáshoz, amelynek többi részéről szóló írás a Herman Ottó Múzeum Évkönyvének XXI. kötetében jelenik meg.