A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 19. (Miskolc, 1981)
TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Páll István: Borsod-Abaúj-Zempén megyei pecsétnyomók a nyíregyházi Jósa András Múzeum gyűjteményében
21 Komáromy J.: i. m. (1973) 8. 22 Részletsebben L. Szendrei J.: i. m. 236. 23 Komáromy J.: Az első miskolci nyomda betűkészlete. HOM Évk. I. (1957). 164—165. 24 Komáromy J.: i. m. (1957) 162—164. és Komáromy J.: i. m. (1973) 8. 25 A kalendáriumok megtalálhatók HOM HTD. Ltsz.: 53.2557.1-től. A közölt adatokat Vö. Szendrei J.: i. m. 213—214. 26 A nyomtatvány címe: „A Miskolczon építeni czélban vett Magyar Nemzeti Játékszínre annak 1819-ik esztendőbeli Pünkösd hava 17-ik napján történt talpköve letételéig és letételével részszerént már valósággal bejött, részszerént pedig felajánlott segedelmek." Vö. Szendrei J.: i. m. 57. A szerző teljes terjedelemben közli ezt a nyomtatványt. 27 MREJ 1827—1864. A „megholtak Nevi" alatt a következő bejegyzést olvashatjuk. „september 29, (temetés 1 volt) Ns. Szigeti Mihály Pypographus 71, (éves) (a halál oka) Hektika." Vö. Komáromy J.: i. m. (1957) 165. 28 Így többek között ez az impresszum olvasható a „A dicsőséges uralkodó Felséges magyar király születése ünnepére készített hálaadó énekek" c. 1833-ban megjelent alkalmi nyomtatványon. Az impresszumról elmondottakat Vö. Komáromy J.: i. m. (1957) 165. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei pecsétnyomók a nyíregyházi Jósa András Múzeum gyűjteményében A Borsodi Levéltári Füzetek 3. és 11. száma katalógusszerűen feldolgozta a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltárban található, s a megye helységeire vonatkozó fém pecsétnyomókat 1 . Dolgozatunkban ezt az anyagot szeretnénk kiegészíteni a Jósa András Múzeum helytörténeti gyűjteményében található 11 pecsétnyomók leírásával, amelyek a ma már Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez tartozó, volt Szabolcs megyei falvak, valamint egy régen is Zemplén megyéhez tartozott község (Zemplénagárd) elöljáróságaié voltak. A nyíregyházi Jósa András Múzeum több mint kétszáz fém pecsétnyomója legnagyobbrészt a Szabolcs-Szatmár megyei Levéltárból került 1950-ben a helytörténeti gyűjteménybe. Ezek között 10 olyan pecsétnyomó található, ami a ma már Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez tartozó 6 községé volt. (Ezek: Csobaj, Prügy, T'aktabáj, Taktakenéz, Tiszaladány és Viss.) Közülük legértékesebbek a feudalizmus kori, XVIII—XIX. századi pecsétek, melyek ábrája kiváló kézműipari, vésnöki munka eredménye. Ezek közé tartozik Csobaj 1716-os és Tiszaladány 1800-as pecsétje. Nem kevésbé érdekes Taktabáj 1746-ból származó pecsétnyomója sem, mely a község lakóinak életmódjáról, környezetéről ad képet. Nem célunk itt a pecsétek ábráinak, jelképrendszerének elemzése; jelen dolgozatunkban csupán azok leírására törekedtünk.
