A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 19. (Miskolc, 1981)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Lovász Emese: A diósgyőri pálos kolostor 1973. évi feltárása

4. kép. Ajtó küszöb- és szárkövei A várt helyen előkerült a kis kápclna sokszögű, támpilléres szentélyzáródása, ennek É-i oldalán pedig egy ossarium. Ez utóbbit rajzolás és fényképezés után visszatemettük, mert a D-i oldalon ekkor már előkerült bonyolult falszövevény minden energiánkat lekötötte. Czeglédy Ilona feltételezése szerint a diósgyőri vár középkori temetkezési helye a pálos kolostor kápolnája volt, a hely fontossága miatt halasztottuk későbbre a teljes feltárást, de sajnos erre már nem került sor. Temetkezés nyomaival találkoztunk az ÉNy-i szárnyon is: az itt is jelentkező, rendkívül vastag (125—160 cm) és mélyről induló (220 cm) falak mellett, illetve alatt rendszertelenül összedobált csontok voltak. Mivel a falak miatt a rábontás nem volt lehetséges, a csontokat felszedtük. Koponyát egyet sem találtunk. További bontásra itt sem kerülhetett sor, mert a lakók közlekedését teljesen elvágtuk volna. A legtöbb és egyben legváratlanabb eredményt az épülettömb D-i homlokzata előtti feltárás hozta. A középkori alapokon épült újkori rendháztól D-re, 14 méterre, egy középkori lakóépület falai bontakoztak ki. Folyosóra kapcsolt négy helyiséget tártunk fel, az egyikben teljes épségben megmaradt a tégla padlóburkolat, a helyiségek falain vakolatnyomok voltak. A 3. számú helyiségnek kettős paddal ellátott, sediliás üiőfülkéje volt. Kb. 160 db épületfaragványt találtunk az épületen belül, illetve közvetlen közelében: az udvari bejárat