A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 19. (Miskolc, 1981)

NÉPI MŰEMLÉKEK - Farbaky Péter: Településszerkezeti vizsgálatok a Mezőségben (Ároktő és Mezőcsát)

8. kép. Ároktő főútvonala a kialakult súlypontokkal Az I. (1782—85) és II. katonai felmérés (1829—66, ezen a vidéken 1856—60) összehasonlításából kitűnik, hogy a Tisza a két katonai felmérés közötti időszakban jelentősen megváltoztatta medrét. A kanyar csúcsa — a folyó törési pontja délkeleti irányba eltolódott, mivel a homorú partot a folyóvíz pusztítja. Valószínűleg egyébként, ha 50 év alatt ilyen jelentős változás zajlott le, azóta még északnyugatabbra lehetett a kanyar csúcsa a maitól. Az Alvég északi részét és vele együtt a templomot tehát a Tisza a két katonai felmérés közti időszakban lassan alámosta, és a templom elpusztult. Ezen a helyen a szabályozás után aTi sza holtág déli partfala van. Ezt a feltevést támasztja alá Kováts J. István, aki szerint a reformátusoknak 1726—1788 között imaházuk volt, melyet a Tisza döntött romba

20

. A XVIII. sz. végén, 1788-ban épül fel az új református templom az Alvég központjában, majd 1793—97 között a Felvégen az új katolikus templom. A XVI—XVII. századtól meginduló új, általános településfejlődési folyamat az ún. halmazosodás, mely folytán az ún. ólas-kertes, kertes vagy másképpen kétbeltelkes településforma alakul ki. Ennek eredete meglehetősen vitatott

21

. A mi két településünk esetében a halmazosodás mindenesetre már csak a meglevő, más jellegű középkori települészerkezetet alakítja át. Mezőcsáton az 1685-ös összeírás szerint 14 elhagyott és 16 lakott ház volt. 1686-ban az osztrákok tovább pusztítják, az 1700-as felmérés szerint a csati