A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 19. (Miskolc, 1981)

NÉPI MŰEMLÉKEK - Olajos Csaba: Borsod-Abaúj-Zemplén megye népi építészeti emlékei és azok védelme

(Mezőkövesd, Ernőd, Egerszög, Perkupa, Jósvafő). Különleges voltát együttes jellegükben így az egyes épületeken túl a jellegzetes településszerkezet megőrzésében, valamint a helyreállítás és a hasznosítás összetettségében látom. Az együttesek közül elhelyezkedése, valamint néprajzi jelentősége alapján kiemelkedik Mezőkövesden az úgynevezett Hadas-település. Az együttes megkezdett helyreállítását a következő időszakban is folytatjuk. A területen részben „Skanzen" jelleggel „múzeumi sziget" alakul ki, ahol a meglevő házakat itt már hiányzó típusokkal kiegészítve (pl. üstökös ház) jellegzetes matyó, illetve dél-borsodi építészeti és néprajzi tájegység bemutatására nyílik lehetőség. A múzeumi hasznosítás mellett idegenforgalmi (vendégház), kisvendéglő, kereskedelmi létesítmény, alkotóház, valamint kézműipari bemutató és a Matyó Népi Együttes otthona lesz kialakítva. A népi épületek védelmének új lehetőségét biztosítja a 35/1980. ÉVM—

IM. sz. együttes közlemény, amely az állampolgárok telek-, lakás- és üdülőtulajdonának egyes kérdéseiről szól. A közlemény megjelentetése lehetőséget biztosít arra, hogy az üdülőterületek túlzsúfoltságának elkerülése végett, az üdülőkörzetek háttérterületein, üdülőfalvakban, illetve a népgazdasági és esetenként műemlékvédelmi érdekekből a csökkenő népességszámú településeken a hasznosítható lakóépületek megmentése érdekében azokat üdülőnek lehessen felhasználni. Ez a közlemény lehetővé teszi, hogy az eredeti faluképet, valamint népi építészeti emlékeket őrizzük meg az utókornak. A magánüdülő hasznosítás mellett, népi épületek egy újabb üdülési forma lehetőségét kínálják, mégpedig a vendégház rendszerét. Ebben az esetben több épület tulajdonjogát az Idegenforgalmi Hivatal, az utazási irodák, illetve vállalatok és téeszek megszerzik és az épületeket bekapcsolják az idegenforgalomba. Üdülőfalu hasznosítása esetén a falvak képének megőrzésére ki kell jelölni azokat az épületeket, amelyek saját értékük vagy faluképbe való illeszkedésük miatt megőrzésre érdemesek. Ezeket az épületeket lebontani, átalakítani nem szabad, az épület eredeti formáját megtartó korszerűsítésük azonban megengedett. A meglevő épületállományon túl meg kell határozni, hogy a népi épületek környezetében egyáltalán építhetők-e új épületek, illetve, ha építhetők, azok beilleszkedése a népi épületek közé, hogyan történjen. Az üdülőcélú hasznosítás érdekében az üdülés oldalát vizsgálva, a megye településhálózat-fejlesztési terve kiránduló településként, vagy túra kiinduló állomásként tervezi Perkupa, Boldogkőváralja, Répáshuta, Erdőbénye, Erdőhorváti, Füzér, Füzérradvány, Sárospatak, Háromhuta, Kishuta, Sátoraljaújhely, Pálháza, Regéc és Mogyoróska településeket. Üdülőtelepülés Bogács, Bükkszentkereszt, Telkibánya, Kacs, Miskolc, Répáshuta, Mezőkövesd, Háromhuta, Hollóháza, Mályi, Nyékládháza, Sárospatak. Üdülőfalu: Bükkzsérc, Mályinka, Cserépfalu, Cserépváralja, Kéked, Baskó, Tornakápolna, Teresztenye, Égerszög, Szőlősardó és Varbóc. Gyógyüdülőtelepülés: Jósvafő, Mezőkövesd, Miskolc. Iedegenforgalmi település: Aggtelek, Jósvafő, Sárospatak, Boldogkőváralja, Tokaj, Mezőkövesd. Az előzőekben felsorolt települések közül népi építészeti értékek szempontjából érdekes település: Perkupa, Erdőhorváti, Füzér, Füzérradvány, Háromhuta, Regéc, Mogyoróska, Kacs, Telkibánya, Mezőkövesd,