A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 19. (Miskolc, 1981)

NÉPI MŰEMLÉKEK - Olajos Csaba: Borsod-Abaúj-Zemplén megye népi építészeti emlékei és azok védelme

gyénkben az elmúlt három évben kb. 50 eFt-ot tett ki évente és 15—18 népi epületet érintett. Amennyiben az egyedi védelem nem elégséges, gondoskodunk az épületek állami tulajdonba vételéről. Ehhez nyújtott nagy segítséget a 2025/1974. MT. sz. határozat. A határozat szellemében az állami tulajdonba vételt és a közösségi hasznosítású helyreállításokat tovább szeretnénk folytatni. Ezeknek az épületeknek a hasznosítására több megoldást látunk. Ilyen hasznosítási lehetőség a tájház, KISZ-klub, táncház, HNF-klub, turistaház, vendégház, különleges szakmák bemutató épületei (fazekasház, mézeskalácsos stb.), honismereti szakköri helyiség, alkotóház. Tájház funkciójú hasznosítás megyénk adottságait is figyelembe véve kb. 18—20 épületnél jöhet szóba. Ilyen területnek látom pl. Gömört, (Kelemér, Tompa u. 35.), a Bódva völgyet (Perkupa, Petőfi u. 57., Jósvafő, Ady Endre u. 1—3., Aggtelek, Lenin u. 1.), Zempléni területet, Hegyalját (Rátka Iskola tér 18.) Bodrogközt (Cigánd, Fő u. 76.), Taktaköz (Taktaharkány, Béke u. 24.), Mezőcsát térsége, Bükkalja stb. Ezekre a megyei tanács művelődésügyi osztályával közösen készítjük a VI. ötéves tervi programot. Ezek üzemeltetéséhez szükséges pénzügyi keretet a művelődési otthonok költségvetésében lehet biztosítani. A hasznosítási lehetőségek másik csoportját képezik a klubhelyiségek. Az ifjúsági klub, illetve táncház hasznosítással kapcsolatban, a megyei KISZbizottsággal közösen kerestük a hasznosítás optimális kereteit. Jelenleg az igényfelméréseknél tartunk. Ugyancsak vizsgálandó a HNF-klub hasznosítás, melyet össze lehetne kapcsolni a HNF keretében működő honismereti mozgalommal, így a műemlékvédelem mellett a honismereti mozgalom is színesebbé válik. Külön csoportot képviselnek a jellegzetes szakmák, illetve azok bemutatására alkalmas épületek. Megyénkben jelenleg is élnek és dolgoznak fazekasok, népi hímzők, kosárfonók, mézeskalácsosok, kovácsok, fafaragók, valamint a fonást és szövést is művelik még. Ezek bemutatása, illetve eszközeik megőrzése kötelességünk. Ennek egyik legjobb megoldását népi műemlékben történő bemutatásukkal, illetve üzemeltetésükben látom. Ilyen hasznosításra van lehetőség Göncön, ahol jelenleg is él fazekas és mézeskalácsos. Védett kovácsműhely Sajószentpéteren, Béke tér 41. található, de a Bódva völgyében Szinpetriben. Égerszögön is megvan még a régi kovácsműhely, melyeket helyre lehet állítani. Fafaragó népművész működik már jelenleg is Sárospatakon, a Thököly u. 18. sz. alatti védett épületben. Fazekasház kialakítására látok lehetőséget még Mez*őcsáton, Ernődön. A kosár- és gyékényfonás a Tisza mentén volt általános, így ilyen hasznosítással Tiszaladány, Tiszatarján, Ároktő egy-egy nép népi épülete jöhet szóba. Ügy gondolom, hogy az előzőekben felsorolt hasznosítás mellett, még sok érdekes hasznosítási lehetőségre nyílik lehetőség, melyek bemutatásában a társadalmi és állami szervek mellett nagy lehetőséget látok a mezőgazdasági tsz-ek aktivizálódásában. Ezt két szempontból is fontosnak tartom. Egyrészt ezek az épületek és eszközök jelentős részben a múlt mezőgazdasági technikájának, paraszti életének emlékei, másik oldalról a mezőgazdasági tsz-ek a legközvetlenebbül kapcsolódnak a falusi életviszonyokhoz, így a népi hagyományok őrzésének bázisai lehetnek. Helyreállításaink között különleges szerep jut az együttesben előforduló népi épületeknek. Ilyen együttesek találhatók még a megye több területén