A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 19. (Miskolc, 1981)

NÉPI MŰEMLÉKEK - Olajos Csaba: Borsod-Abaúj-Zemplén megye népi építészeti emlékei és azok védelme

7. kép. Égerszögi lakóházak parasztportákat reprezentálja. A helyreállítás után az egyik épületben alkotóház, a másikban tájház fog funkcionálni. A nagyközségi tanács tervezi további épületek állami tulajdonba vételét és helyreállítását, így egy egységes, több épületből álló népi építészeti együttes helyreállítására kerül sor. Füzér községben a többi helyreállítástól eltérően, a helyi HNF kezdeményezésére indult meg a Szabadság u. 11. sz. épület helyreállítása. Ebből adódott is egy kis probléma, mivel a helyi lakosok egészséges türelmetlensége következtében, a helyreállítás igénye nagyobb volt — ennek érdekében jelentős társadalmi munkát végeztek az épületnél —, mint, amilyen gyorsan az adminisztrációs problémákat (műemlékjegyzékbe, illetve állami tulajdonba vétel és a helyreállításhoz szükséges fedezet biztosítása) le lehetett volna rendezni. Ennek következtében a társadalmi munkában részt vett lakosok és a volt tulajdonos között, összetűzésre került sor. Az adminisztrációs problémákat lerendezve, bízom benne, hogy 1981-ben a helyreállítás befejeződik. Sárospatak város az ország legjelentősebb műemlékileg védett városainak egyike. A város értékét történelmi szerepe, kulturális hagyománya, valamint reneszánsz és barokk építészeti emlékei adják. Ezek mellett jelentéktelennek tűnnek a városban található népi építészeti emlékek, melyek két területen helyezkednek el. Egyik részük az úgynevezett Hustácon, míg másik részük Kis Patakon található. A Hustácon levő Thököly u. 18. sz. alatti népi lakóházat Mezei Tamás, Sárospatakon élő fafaragó művész kapta meg a városi tanácstól