A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 19. (Miskolc, 1981)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Irena Pisutová: Ludové malby na skle II. (Bodnár Mónika)

Irena Pisutová: Ludové mal'by na skie II. (Népi üvegfestészet II). Martin, 1979. 157 1., 154 kép. Vydavateístvo Osveta. A szlovák néprajzi anyag fokozatos feldolgozásának eredményeként 1969ben megjelent Irena Pisutová könyvének I. kötete a népi üvegfestészetről, amely a túrószentmártoni Szlovák Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztálya és a prozsonyi Szlovák Nemzeti Múzeum Történeti Osztálya gyűjteményének népi üvegfestészetét dolgozza fel. (Ismertetését lásd: Ethn.^ 1971. 294—297. és HOM Közleményei, 12. 148—149.) A fenti kötet a többi szlovákiai múzeum népi üvegfestészeti gyűjteményét mutatja be, különös tekintettel a kelet-szlovákiai anyagra. A szerző a következőképpen csoportosítja és ismerteti az üvegfestészeti alkotásokat: I. Világi tematikájú üvegfestészet; II. Vallásos tematikájú üvegfestészet: a) tükrös, b) kelet-szlovákiai, c) közép-szlovákiai, d) nyugat-szlovákiai; III. XX. századi művek, jelenkori alkotások. A világi tematikájú üvegfestmények a szlovák népi üvegfestészetnek viszonylag kis részét alkotják, többségük Jánosikot és betyártársait ábrázolja. Az idealizált betyárélet jelenik meg rajtuk, s hatásuk a XX. századi szlovák üvegfestészetben is kimutatható. A XIX. században elvétve más motívumok is előfordultak; pl. virágcsokor, Napóleon katonája stb., ezek a polgári ízlés hatásainak tulajdoníthatók. Nem ismerünk olyan képeket, amelyek a földműves munkáját, mestereket vagy pásztorokat ábrázolnának. Egyetlen olyan képet találtak a vizsgálat során, amelyen egy bányász látható, amint ünnepi öltözékben térdel a feszület előtt. A népi üvegfestmények döntő többségét kitevő vallásos tárgyú képekkel az első kötet csak nagyon röviden foglalkozott. Közöttük igen nagy a tükrös hátterű festmények száma. Ezeknek közel fele külföldről származik, főleg Szilézia, Bajorország és Ausztria területéről. A többi a formális jegyekből ítélve szlovák, mégpedig kelet-szlovákiai eredetű. Keletkezésük idejét a szerző a XIX. század második felére, az 1860—80-as évekre teszi. A tükrös képek központi jelenetét általában tulipánban végződő oszlopos keret foglalja magába. A keretet felülről leggyakrabban egy festett, virágokkal teli váza zárja. Az ún. kelet-szlovákiai csoportba tartozó képekkel eddig legtöbbet a lengyel szakértők foglalkoztak. Ök főleg azokat az alkotásokat vizsgálták, amelyek a mai Lengyelország területén találhatók. A kelet-szlovákiai üvegfestmények legvalószínűbb keletkezési helye Lőcse, de bizonyos szálak Kassa és Eperjes felé is vezetnek. Feltételezhető, hogy több festőközpont is létezett, de jellegzetes vonásaikban, díszítésükben nem mutatnak egymástól akkora eltérést, mint például a közép-szlovákiai képek. Az ebbe a csoportba tartozó legrégibb darabok szemmel láthatóan a morva-sziléziai festészet hatása alatt állanak. A típus legfőbb jellemzői a kemény arcvonások, a mértékletesen görbe orr, a fél virágkoszorú. A XIX. század második felében keletkeztek az ún. „tulipános képek". Ebben az időben piros színhatású, kerek arcú képeket is festettek. Az üvegfestmények többsége földrajzilag a közép-szlovákiai csoportba tartozik. Itt aránylag nagy területen szétszórva több mhely is működött, s képeiket két típusba soroljuk. Az első típusba tartozó képeken a háttér leggyakrabban fehér, s az alakok, arcok mindig vastag fekete körvonallal vannak kirajzolva.