A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 19. (Miskolc, 1981)

MUZEOLÓGIAI KÖZLEMÉNYEK - Pusztai Béla: Borsod megyei természet- és környezetvédelmi kiállítás megnyitójára

vagy ha úgy tetszik, megbotránkoztató példán keresztül felhívja a figyelmet arra, hogy természeti értékeink, emberi környezetünk megóvása és védelme nagymértékben az itt élő emberek magatartásától, környezetükhöz való viszonyától is függ. A kiállítás tehát bővíti a környezetünkről alkotott ismereteinket, de egyúttal nevel is, szemléletet is formál, agitál is a közös ügy, a környezetvédelem érdekében. Azaz a kiállítás egy olyan kikerülhetetlen, elodázhatatlan problémára irányítja rá a figyelmet, amellyel kapcsolatban az utóbbi évtizedben világméretekben is felfokozódott az érdeklődés, amellyel — ma már tudjuk — az emberiségnek óhatatlanul szembe kell néznie. De miről is van szó tulajdonképpen, hogyan érzékelhető a ma embere számára az a folyamat, melyet ökológiai válságként szoktak gyakorta emlegetni. A dolgok megértéséhez mostanában nagy divat modelleket szerkeszteni és azokon szemléltetni a különböző elvont vagy bonyolult, nehezen áttekinthető folyamatokat. Egy ilyen, nagyon érdekes a Heinrich Siedentopf csillagász által szerkesztett úgynevezett ,,modell-év", mely a technikai fejlődés és környezetrombolás kölcsönkapcsolatait, s gyorsuló sebességét mutatja be igen érzékletesen. E modellt a jelenlevők közül bizonyosan néhányan ismerik, hiszen több helyen és többször történt már erre hivatkozás, de azért úgy gondolom, nem haszontalan néhány történést ebből az összeállításból kiragadni. Mint minden modell, ez is bizonyos feltételezésekből indul ki. A feltételezés itt az, hogy a világmindenség kialakulásától napjainkig eltelt idő pontosan egy év. Az „ősköd" keletkezésének pillanata tehát január elseje, a mai nap pedig december 31-én 23 óra 50 perc 59 másodperc. A „nagy robbanástól" négy hónapnak kellett eltelni ahhoz, hogy a kavargó, izzó gáztömegből a tejútrendszer kialakuljon. Szeptember 9-én keletkezett a naprendszer, a Hold legöregebb kőzetei pedig szeptember 14-éről származnak. A Föld bolygóélete szeptember 25-én kezdődött, de a legöregebb földi kőzetek csak október másodikán alakultak ki. A máig fennmaradt legősibb kövületek — kékalgák és baktériumok — október 9-én keletkezhettek. November 12-én a fotoszintetizáló zöld növények, november 15-én az első egysejtű sejtmagosak fejlődnek ki. A prekombium időszaka december 17-én kezdődik. December 18-a a planktonszervezetek, december 19-e a gerincesek napja. A szilur egy napig tart: ez a december 20-i nap 440 millió éve volt a valóságban amikoris a szárazföldet meghódítja az élet. Az első rovarok a devonkorban, másnap, harmadnap a kétéltűek jelennek meg. Az őshüllők és fák a karbonkorszakban mutatkoznak december 23-án, 24-én kezdődik a permkorszak a dinoszauruszokkal, másnap pedig lezárul a Föld őskora. 26-a triászkorszak, az első emlősök majd 27-e a jura, az első madarak megjelenésének ideje. A középkor utolsó napja a kréta, már virágos növényeket találunk, de a dinoszauruszok viszont kihaltak. A harmadkor mindössze 2 napig tart. Tulajdonképpen ekkor alakulnak ki a mai hegységrendszerek, s jelennek meg a mai élővilág közvetlen őszi, köztük az ember elődei is. Az utolsó nap —, amely a jégkorszak kezdetétől tart — tizedik órájától számíthatjuk az ember tevékenységét. 22.30 — az első ember megjelenése Afrikában 23.00 — a kőszerszámok használatának kezdete