A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 19. (Miskolc, 1981)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Petercsák Tivadar: Adatok a hegyközi népi állatgyógyításhoz

1976. 130—134.; Petercsák T.: Az erdő szerepe a hegyközi állattartásban. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XVI. 1977. 295—310.; Petercsák T.: Hegyköz. Miskolc, 1978. 41—54. 2 Vö.: Vajkai A.: Egy bakonyi magyar falu paraszt állatorvosai. Ethn., XLIX. 1938. 53. 3 Vö. : Katona L: Népi állatorvoslás Csongrádon. A szarvasmarha betegsége és gyógyítása. Népr. Közi. III. 1958. 4. sz. 234.; Jávor K.: A parasztcsalád munkamegosztása egy nyírségi faluban. Debrecen, 1966. 13. 4 L.: Katona I. i. m. 234.; Bodgál F.: A kovácsok lógyógyítása. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve X. 1971. 457—486. 5 Bodgál F. i. m. 474. 6 Bacsó Mihály egy liter pálinkát, a hosszúlázi (ma Széphalom) Koleszár Ferenc csordás pedig két puttony szilvát kapott egy sikeres gyógyításért a tehén gazdájától, 7 Vajkai A.: A magyar népi orvoslás kutatása, 1948. 12.; Katona I. i. m. 235. 8 A gyűjtést 1970—1974 között végeztem. Az adatok a 19—20. század fordulójától az 1970-es évekig terjedő időszakra vonatkoznak. 9 L. még adatokat: Viga Gy.: Adatok állatgyógyításunkhoz: a „zabolázás". A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 17. 1978—1979. 133—137. 10 Tiszáninneni Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei, Faluszeminárium At. 115. 11 Regécen leforrázott farkasalma levelet kötnek rá. Debreceni Egyetemi Néprajzi Intézet Adattára 165.