A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 19. (Miskolc, 1981)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Hankóczi Gyula: A Herman Ottó Múzeum citerái

22 Muhi falu ásatásáról lehet szó. Vö. : Êri I.—Bálint A.: Muhi elpusztult középkori falu tárgyi emlékei (Leszih Andor ásatásai). Régészeti Füzetek. Ser. II. 4. sz. Budapest 1959. 23 Gunda B.: Tárgyi néprajzi adatok Felső-Borsodból. Néprajzi Értesítő XXVI., 1934. 1—16.; Gunda B.: Népi mezőgazdálkodás a Boldva völgyében.Néprajzi Értesítő XXIX., 1937. 45—70. 24 Szabó Kálmán (1886—1963) régész, etnográfus, a kecskeméti múzeum igazgatója. 25 Szabó K.; Az alföldi magyar nép művelődéstörténeti emlékei. Budapest 1938. 26 Csallogovits J.: Népi építkezés emlékei a Tolna megyei Sárközben. Néprajzi Értesítő XXVII., 1935. 1—10.; Csallogovits J.: Tolna vármegye múzeumának második ásatása a török hódoltság alatt elpusztult Ete község helyén. Néprajzi Értesítő XXIX., 1937. 321—333. 27 Madarassy László (1880—1943) etnográfus, a magyar pásztorkodás és népművészet jeles kutatója. 28 Szabó i. m. 29 Bartucz Lajos (1885—1966), Bátky után a Néprajzi Értesítő szerkesztője volt. A Herman Ottó Múzeum citerai Játék közben asztalra fektethető, legegyszerűbb változatában téglalap alakú, hasáb formájú húros pengetőhangszer

1

. E hangszer neve — cytra alakban — 1560 körül bukkan fel először hazai írásos emlékeinkben

2

, nem biztos azonban, miként más hangszerek esetében sem az, hogy első említése már azt a zenei eszközt jelenti, amit ma. 16. századi megjelenése óta a citera az egész magyar nyelvterületen elterjedt, a legtávolabbi magyar népcsoport, a moldvai magyarok közé is eljutott

3

. Ilyen értelemben azt is mondhatjuk, hogy ez az egyetlen népi hangszerünk, mely ismert története során, napjainkig fokozta népszerűségét. A citera a környező népek zenei életében is használt szerszám. A csehek citera, citara, citoricka; a morvák kobza; a szlovákok citara névvel illetik. A lengyelek és az oroszok cytra, illetve citra; a románok titera; a horvátok pedig citra terminussal emlegetik. A német nyelvben Zither; a szorbban citara jelenti ezt a hangszert'

1

. A magyar citera, tambura tehát — legalábbis — közép-európai instrumentum hazai változata, ami nem attól magyar, mert csak nálunk található, hanem a használat ténye, módja, a rajta megszólaló muzsika teszi ránk jellemzővé"'. E népi hangszerünkről hazai néprajzi irodalmunkban még nem készült — az egész nyelvterületre kiterjedő — összefoglaló tanulmány'

1

. Dolgozatunkban mi is egy kisebb terület néhány jellemző vonását kívánjuk bemutatni, múzeumi hangszerpéldányok leírásával. A Herman Ottó Múzeum néprajzi gyűjteménye hét citerát őriz. Ezek lelőhelye az alább következő leírás sorrendjében: Borsodszirák, Ládháza, Szentsimon, Bánhorváti, ismeretlen, Bántapolcsány és Bogács'. Formailag a vályú