A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 19. (Miskolc, 1981)
NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Ujváry Zoltán: Gömöri adatok a Mátyás-mondakörhöz
király: Hogy hívják? Hová megy? Mi van a kosárba? A lány a három kérdésre így felelt: Esztergomba. A királynak tetszett a felelet. A lányt Eszternek hívták, Esztergomba ment és gomba volt a kosarában. Adott neki egy vasgyűrűt, hogy menjen fel Budára, ott majd megjutalmazza. De se vonaton, se lóháton, se szekéren, se gyalog ne menjen, öltözzön is fel, meg nem is. Vigyen ajándékot, meg ne is. A lány ritka szövésű selyemből varratott magának ruhát. Azt vette fel. Fel is volt öltözve, meg nem is. Szamárháton ment, így se nem vonaton, se nem lóháton, sc i.e.n szekéren, se nem gyalog. Szitába tett egy galambot, letakarta kendővel, u ;y vitte ajándékba. A király látta, hogy a lány két feltételnek megfelelt. No de, a harmadik feltétel az volt, hogy vigyen is ajándékot, meg ne is. A lány kezében látta a csomagot, így gondolta, hogy ennek nem tudott megfelelni. Veszi át a szitát, emeli le róla a kendőt, hát a galamb kiszállt belőle. Így a lány vitt is ajándékot, meg nem is. Nagyon megtetszett a királynak az ügyes, eszes lány. Menyasszonyi kelengyével és sok pénzzel megjutalmazta. (Alsószuha, Szuha-völgy.) 7. Mátyás király és a drótosok. Az egyik drótos bent van a gazdánál, a másik a kapuban várja. Arra megy Mátyás király. Kérdezi a drótost. — Mi a foglalkozásod? — Drótos vágyom. — Az jó. — És te ki vagyol? — Mátyás király. — Az is jó. Megy oda a másik drótos. — Te ki vagy? — En a drótosok királya vágyom! — No, az jó. — Hát te? — Én a magyarok királya vagyok. — Nagyom jó . . . (Alsószuha, Szuhavölgy.) 8. Mátyás és Solymár. Mátyás király vadászni ment. Az úton valamin összeszólalkozott a feleségével. Egy szép erdei tisztáson tüzet raktak, sütték a finom pecsenyéket és itták a finom borokat. Az asszony a cseh király lánya volt, törte a magyar szót. Odamegy az urához, hogy békítgesse. — Mátyáskám! Soj már (szólj már) — és simogatja a királyt. — Jól van, béküljünk meg — mondja Mátyás. — Ennek emlékére legyen e hely Solymár. Ott lett azután egy falu, máig is ez a neve. (Alsószuha, Szuha-völgy.) 9. Mátyás király Jenében, Mátyás király egyik hadnagyát Jéney Péternek hittak. Gömörbe való volt, Jenébe. Egyszer meghívta a királyt, látogassa meg a faluját. A király elfogadta a meghívást. Amikor Gömörben járt, Harmacról a cikóházi völgyön keresztül lóháton ment át Jenébe. A Házhely pusztai dombon a király lova egy nyúltól megijedt és megugrott. Erre a király nem számított. Kiesett a nyeregből. Homlokával bukott a földre. Nem lett semmi baja. Ezt a földet azóta Mátyás homlokának hívják. Jéney Péter nőtlen ember volt. A vendégséget úgy tudta megtartani, hogy Rimaszécsből, a gazdag Széchy Máriától kért kölcsön márványasztalt, abroszt meg evőivóedényeket. Egy darab földet adott értük zálogba. A lakomát a jénei határban egy szép völgyben tartották. A király vidáman mulatott. Megtetszett neki az abrosz, amivel a márványasztal le volt terítve. A hűséges hadnagy, hogy örömet szerezzen a királynak, odaajándékozta az abroszt. Azóta annak a helynek, ahol Mátyás király a nevezetes abroszról lakomázott, Abroszka-völgy a neve mind a mai napig. Jenéből ment azután Mátyás király Sajógömörbe, ahol a szőlőhegyen megkapált atta az urakat 2 . (Jéne, Rima-völgy.) Ujváry Zoltán
