A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 19. (Miskolc, 1981)
NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Ujváry Zoltán: Gömöri adatok a Mátyás-mondakörhöz
16 Pl. Litvániából Maurizio, A.: Die Geschichte unsere Pflanzennehrung. Berlin, 1927. 295.; Lettországból Karutz, Richard i. m. 26—27.; az északi nagyoroszoktól Zelenin, Dmitri): Russische (ostslawische) Volkskunde. Berlin — Leipzig, 1927. 89. 17 Ribakov, B. A.: Zsernova vscsizsszkovo gorodiscsa. Kratkie Szoobscsenija XL (1945) 15—19. 18 Makkai László i. m. 45.; XI— XIII. századi hazai kézimalom rekonstrukcióját adja Méri István: Árpád-kori falusi gabonaőrlő és kenyérsütő berendezések. In: Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969—1970. Szerk.: Balassa Iván. Budapest, 1970. 73—76. Gömöri adatok a Mátyás mondakörhöz Egy korábbi közleményemben Gömörből tizenegy Mátyás királyról szóló mondát publikáltam. Mátyás király emléke elevenen él a gömöri néphagyományban. Mondák, trufák, meseszerű történetek, szobor, emléktáblák, helynevek idézik a nagy király alakját. A vele kapcsolatos hagyomány gyűjtésére folklorisztikai kutatóutaink során megkülönböztetett figyelmet fordítunk. A kutatást Gömör egész területére, a magyar és a szlovák folklórra egyaránt kiterjesztjük. A Mátyás királyról szóló történetek, mondák országosan elterjedt típusai a gömöri néphagyományban napjainkig ismeretesek. Egy-egy falu múltjával, földrajzi neveinek magyarázatával kapcsolatos történetek nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy Mátyás király emléke a szájhagyományban fennmaradjon. Ezt elősegítették az iskolai olvasmányok és a ponyvanyomtatványok. A folklorizációs folyamat során számos szép Mátyás-monda alakult ki. A változatok lehetőség szerinti teljes lejegyzése nyomán sor kerülhet a hagyomány részletesebb elemzésére. Az alábbiakban gyűjtésemből mutatok be újabb mondavariánsokat, történeteket 1 . 1. Mátyás király Cinkotán. Amikor egyszer Mátyás király járta az országot, meghallotta, hogy nem jól megy a sora a cinkotai népnek. Szegények az emberek, a pap dolgoztatja a falut az egyház földjén, de éppen csak annyi bért ad, hogy nem halnak éhen. Megy be a faluba Mátyás király, összetalálkozik a plébánossal. Elhízott, kövér ember vol a pap. A király annak rendje-módja szerint bemutatkozott neki. Vallatóra fogja, hogy mért olyan szegény a nép. A tisztelendő úr csak happogott. — No, főtisztelendő úr, most föladok három kérdést. Három hónap múlva jöjjön föl Budára, oszt adja meg a választ. Ha meg tud felelni, akkor nem büntetem meg. De ha nem tudja megadni a választ, akkor szamárháton fogja körüllovagolni a falut, úgy, hogy a szamár farka lesz a gyeplő. Vegye hát észbe a kérdéseket. 1. Hol jön fel a nap? 2. Mennyi aranyat ér a király? 3. Mit gondol most a király?
