A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 19. (Miskolc, 1981)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Dobrossy István: „Vendéglátó házak", fogadók Miskolc és Mindszent határán a 18—19. században

még létezett Mindszent község 1879—80-as Miskolchoz csatolásának idején, de helyén 1897-ben már az üzletvezetőség épülete állt7

. Lebontására tehát e több mint másfél, dokumentumokkal hitelesen nem bizonyítható évtizedben került sor. S amilyen bizonytalan az objektum születése és tevékenységének első évei. legalább olyan bizonytalan „elmúlásának'', lebontásának pontos ideje is. Tekintettel arra, hogy Mindszent hosszú időn keresztül nem tartozott Miskolchoz, valószínűnek tűnik, hogy e mindszenti objektum létezésével kapcsolatban több írott forrás nem is kerülhet elő. 2. A miskolci „Zöld-fa" vendégfogadó Mindszent határában Az első, de meglehetősen bizonytalan adat a miskolci korcsmákkal kapcsolatos városi számadáskönyvi bejegyzésből származik. Az 1710. január 9-i bejegyzés szerint a „Mindszenti vagy Csabai Kapunál levő Korcsmárostul" vett a város valamit

28

, Az adatot Marjalaki Kiss L. a Zöld-fa korcsmával azonosítja. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a miskolci illetőségű Zöld-fa Mindszent határában volt, a mindszenti apátsági tulajdonú Arany Bárány meg Miskolc határában, ha tudjuk azt, hogy 1712-ben Mindszent Miskolctól való elkülönülése, illetve különválása még jogilag is, nemcsak a gyakorlatban nagyon bizonytalan, (1710-ben erről még papírravetve nem is esik szó), valamint azt, hogy egy 1716-ból származó adat szerint már összeírás szól a korcsma meglétéről, csaknem teljes bizonyossággal gondolhatunk arra, hogy ez az adat az Aranybárányra vonatkozik. Ez egyben azt is jelenti, hogy az apátsági korcsmára vonatkozó első hiteles adatot nem 1716-ra, hanem 1710-re kell datálnunk. A Zöld-fával kapcsolatban írja Szendrei «7., hogy a városi tanács 1718. február 14-én határozta el magát egy új vendéglő, avagy vendégfogadó építésére. Ez minden kétséget kizárólag a volt Csabai kapunál levő Zöld-fa vendéglő lehetett, Miskolc határában, az akkor már önálló Mindszent településsel szemben, azaz a mindszenti templommal átellenben, az út másik oldalán. Előtte a Csabai út és a mindszenti templom, mögötte pedig már a város sánca, vagy a 18. században még meglevő árka, sövénykerítése volt

29

. Erre a helyre a tanács a városba érkező nagy kereskedelmi, közvetlenül a nagy szekérfogalom miatt gondolhatott

30

. Miskolcon a 18. században gyakoriak voltak a tűzkárok, s nagy tűzvészekkel még a 19. században is találkozhatunk

31

. Ezeknek nemcsak a lakóházak, hanem a patics, ritkán kőfalú, de zsindely födémmel ellátott házak, házsorok is gyakorta estek áldozatul. Várostörténetünk leggyakrabban idézett monográfiájában azonban ritkán esik szó egy-egy jelesebb épület elpusztulásáról, így a tűzkárokkal kapcsolatban elsősorban újabban előkerült levéltári adatokra, gyakran közvetett, már az esetleges objektumok újraépítésére vonatkozó dokumentumokra hagyatkozhatunk. Ilyen tűzkárt lehet sejtetni a város jegyzőkönyvében egy 1721. április l-re vonatkozó bejegyzésből. Eszerint ,,. . . Mukovényi Ferenc uram engedelmétül és akarattyábul eligáltatott Vendég fogadó avagy Korcsma házat, a Mind szenti avagy Csabai Kapun kívül... a város földein . . . azon épületet, ágasokat, karókat, köszöbfát és horgasait, az ágasokat az földbül funditus ki hányták és az szegények házaihoz, az Ispotályhoz (ti. nem a szemközti mindszenti, hanem a miskolci Rákóczi utcai épülethez) hordot-