A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 18. (Miskolc, 1980)

Régészeti közlemények - Joó Tibor: Az abaújvári református templom

2. kép. Abaújvár, a diadalív bélletének feltárt freskója (OMF. Arch.) tek, nemcsak a szentély, hanem a hajó falának több részén akadtak a mészréteg alatt festett töredékekre, azok azonban mire én kiutaztam, mint egészen jelentéktelenek, bevakoltattak és csupán a szentély két nagyobb képtöredékét hagyták szabadon. Ezek közül az egyik a szentély ÉK-i zárófalán maradt meg. A képek — mint többi falusi középkori templomainkban — három övben állnak egymás felett, és ez a beosztás végig vonult bizonyára a szentély öszszes oldalfalain. A legfelső övben a gyermek Jézus áll márványeres lapon, fehér ruhában, melyen a redők rajza vörös. Kétoldalt két szent asszony tartja a gyermeket, hátrább pedig ugyancsak egy szent, dicskörös asszony áll. Kiegészíti a jelenetei — ami talán Jézus bemutatása a templomban —, egy szögletes sárga sapkás szakállas zsidó férfinak az alakja. Ugyanezen fal középső övében ideális palotát látunk, aminek a nyílt, háromnyílású csarnokából 3 alak néz ki. Ezek közül két alak, a férfi (király?) és egy nő elég ép még. Lefelé mutatnak mindketten, ahol mezítelen férfi szent látszik, a felirat szerint Szt. Bertalan. A fekvő mellett fejtül és lábtul még egy alak töredéke látszik. Az egészben hiányos jelenet írásának betűi majusculák. A legalsó övben álló alakok vannak, meg nem ismerhető állapotban. Ezeken kívül a diadalíven a szószék felett egyetlen mellkép látszik, bizonyára egyike a diadalíven festett ótestamentomi királyoknak. Úgy a fejnek, mint a többi alakoknak a rajza olyan, hogy a képeket középkori primitív fali képírásunk emlékei közé sorolhatjuk, anélkül azonban, hogy valamelyik eddig ismert képciklus mesterének munkáját ismernők fel bennük. A tpl. lelkészét utasítottam a képek fenntartására." 1938. szept. 19-én Dex Ferenc így írta jelentésében:

23 ,,Abaújvárt a XIV. századbeli templom gótikus szentélyében a középablaktól balra eső ívmezőben