A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 18. (Miskolc, 1980)

Régészeti közlemények - Joó Tibor: Az abaújvári református templom

Abaújvár templomát román eredetű, XIV. századi gótikus templomként tartja nyilván a hivatalos műemléki jegyzék,

7 s a templom középkori erődfaláról, a belsőben található gótikus falképről és XIX. századi tornyáról is említést tesz. A templom XIV—XV—XVI. századi építéstörténetére vonatkozó adataink nincsenek, csak a stílusjegyekből, faragott részletekből és freskókból lehet következtetéseket levonni. 1617 évbeli helyreállításra, mennyezetátépítésre stb. utalnak az „EKKLESIA KÖNYVE" 1801. évi feljegyzéseinek alábbi adatai:

8 „Temploma van igen régi, kezdetinek ideje nem tudatik. Kőből egészben, melynek napnyugoti vége egyenes szögeletű, a napkeleti pedig bóthajtásos gömbölyű van, a többi része festett deszkával padlásoltatva. Ily írások találtatnak rajta: 1. A XVI-dik Seculumbeli drága változás után 1617-diki esztendőtől fogva ezen templomnak 137 esztendőkig tartott padlását, Flsges Klyi Parancsolat által a Ttes Tmes Aba Ujvármegye Kegyes exmissiója szerint Tttes Nztes Való Cserneki Dezsőfi Ferencz Ord.V.Ispány Újvár földesura revideálván, a mint ez előtt a többi Mtgos s Tttes Földes Uraságok helyben hagyták, directiójában egész assecurátióval szabadságot engedett. Prédikátor Kiss György. Egyházfiak Bene András és Szabó András idejekben 1754. dies Septembr. Ovtobr.

;: A faragott kőszószéket (cathedrát) 1652-ben építette Száraz Kata,

9 s ugyancsak 1754-ben újították meg. Az 1735-ös összeírás idején azt rögzítették, hogy „Templum lapideum catholicae formae is statu utcuncgue commodo".

10 1735-ről írják még: „Templum lapideum olim catholicum calvinistico deservit. Bene tectum possident calvinistaé, cujus sacristiam ante paucos annos ruinarunt." Az eklézsia 1735-től a Tiszáninneni Superintendentia Abauji Senioratusához tartozott.

11 A templomot — a korábban is meg volt körítő kőfal felhasználásával kialakított — kőkerítéssel vették körül 1793-ban, „melynek kerületi 73 és fél öl, szélessége 24 öl." Az Ekklesia Könyv tudósít arról is,

1- hogy midőn (1835. június 1-én) a földindulás által megrongált templomot a kőmívesek újították, ..Tek. Lossontzy József Direktor Űr a templom közepén levő régi Potáts betűkkel metszelt kőtáblán levő írást mint fair Literátor így magyarázta: Anno Domini Septa Michael Prinyi fuit Filius venic. Michaelis Prinyi Multa fecit Kétség kívül a Tábla négy szegletén voltak az esztendő számjai, de azok már régen le voltak tördelőzve. Tovább nem mehetett, mert a betűk már egészen le voltak kopva. Septa tulajdonképpen a Kripta bejáratán levő borítékot vagy zárt jelenti, innen per Methoninam Kriptát teszen."

12a 1866-ban toronyépítésre került sor. „Eredetileg csak a régi, elkorhadt faharangláb helyére akartak egy kis kőből való tornyocskát építeni, de az építész javasolta a toronyépítést egybe a templommal, mivel így hozzáépítve a tornyot a nyugati magas oromfalhoz, csak három oldalfalat kellett a földszinttől felrakni. Az építés így is többe került 3000 osztrák forintnál."

13 A toronyépítést Molnár János kassai építész vállalta. Költségkímélés szempontjából és hogy az építés könnyebb legyen, „a roppant magas templomtetőt alacsonyabbra vették, a szarufákat rövidebbre vágták''.

1

'' Ez a toronyépítés olyan jól sikerült, hogy az egyik szakíró