A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 18. (Miskolc, 1980)

Történeti közlemények - Szilágyi Dezső: Herendi díszítőelemek keménycserép edényeken

igazgatás újjászervezésére vonatko/.ó körlevél kivonatát. „A jegyzők a tanácsok és a direktórium tagjai nem lehetnek, de ők a tanácsok és direktóriumok előadói." Lehoczky: i. m. 46. 23. Legkirívóbb esetek egyikére Kistokaj is példa volt, ahol a tanács szinte teljes egészében a régi képviselőtestületből állott. — Tóth P. : A Tanácsköztársaság második szakasza. In: A Tanácsköztársaság története. . . 119. 24. Ezzel kapcsolatban vö. : Hajdú T.: A magyarországi Tanácsköztársaság. Bp., 1969. 112. és még: Magyarország története 264., valamint Tóth: i. m. ugyanott. 25. Vö. : Hejőkeresztúr tisztségviselői (1919. ápr. 7.). In: Bitskey: i. m. 279. — Feltüntetett lelőhely: PI. TAGYOB 11/19. a. 282—284. 26. Róla és másik direktóriumi tagtársáról a következő olvasható: „Pregun Ferenc (alsó): 1875-ben született Hejőkeresztúrban. 1919-ben a községi direktórium elnöke. Feladatai nagy buzgalommal látta el. 1919. után visszavonult a politikai tevékenységtől. 1936-ban hal meg a községben." In: A tűz csiholói. 48. — „Hegedűs János: 1896-ban született Hejőkeresztúron. Földműves. 1914-ben behívják katonának. Verdunnél esik fogságba. Hazatérése közben Bécsben értesül a Tanácsköztársaság kikiáltásáról. A községben a direktórium tagja lesz. 1919. után napszámos munkából él, mert sehol nem kap munkát. 1945-ben a földosztó bizottság tagja volt. Jelenleg is falujában él." In: a tűz csiholói, 25. 27. Rátki: i. m. 55. 28. Bitskey: i. m. u. o. és 263. 29. A reá vonatkozó első bejegyzés 1921. március 31-én kelt. a községi képviselőtestület rendes ülésén. HOM. HGY., Ltsz: 78.138.1. 40—43. Herendi díszítőelemek keménycserép edényeken Az egri Cisztercita Apátság XIII. században épített templomáról ismert községben, Bélapátfalván, az Eger felé vezető turistaút mellett, 1840 körül kezdte meg működését az Apátfalvi Keménycserépgyár. A kis manufaktúra javarészt használati és díszedényeket készített. Az 1850-es években a Fődváry. majd a Dubrovszky testvérek, később Nagy Sándor és Pruzsinszky Aladár nevei fémjelzik a gyár termékeit. Jelzésük máz alá nyomva Apátfalva (1. kép). Egykori készítményeikkel ma is gyakorta találkozunk. A XIX. században még néhány keménycserép manufaktúra Borsod megyében is alakult. Ezeket gyakorlatilag, miskolci keménycserép gyűjtőnév alatt emlegetjük. Jelzésük máz alá nyomva Miskolcz (2. kép). Remekbe készült darabjaival ma már csak igen ritkán találkozunk. A bélapátfalvi és a miskolci manufaktúrák, sorozataikban, ismétlik a régi stílusokat. Edényeiken mégis javarészt a millennium korának, magyaros díszítő törekvéseit mutatják be. E két üzem termékei még azért is érdekesek, mert néhány herendi díszítőmotívum, ahogyan a keramikus szakmában mondják dekor, mint pl. a „Bécsi csokor"' és a Petrezselyemleveles dekor", az 1718-ban alapított Bécsi Császári Porcelángyár védett de/corjai, népi magyaros ízlésben áthasonlítva, sorozatosan tűnnek fel rajtuk. Amikor a bécsi gyár, hosszas tengődés és ráfizetés után végérvényesen becsukta kapuit, az összes mintával együtt Ferencz József császár és magyar király, ezt a két dekort is átruházta a herendi gyárra. E két minta speciális és gondos áttervezés után, Herenden ragyogóan kivirágzott, majd a gyár hírének és forgalmának növekedésével, a herendi porcelánok egyik legkedveltebb és legkeresettebb díszítő motívumává vált. A herendi gyár, az így díszített edényeit, akár díszedények, akár használati darabok voltak, mint pl. a 3. és 4. szám alatt feltüntetett darabok, a legnagyobb átméreti köreiben, a zöldnek világos és sötét árnyalataival festett, leveles, indás, koszorúk veszik körül. E díszítést még fokozza, hogy a szabad felületeken, ritkásan szórt petrezselyemleveleket is alkalmaztak. A fedeles edényeken gyakorta használatos, a nyílott „Herendi sárga" vagy a „Herendi rózsaszín" rózsa fogónak, iUetve fülnek, kecsesen alkalmazva.