A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 18. (Miskolc, 1980)

Történeti közlemények - Kriston Vizi József: A hejőkeresztúri munkás- és paraszttanács megalakulásának jegyzőkönyve (1919. március 29.)

Klampár ez idő tájt már a városi Szociáldemokra Párt titkára és a városi ta­nács tagja. 1 ' Az említett járási alakuló ülésen ő irányítja a titkos szavazás útján megválasztandó tagok jelölésére felhatalmazott bizottság munkáját. Forrásmunkák alapján adatolható az a (funkcióiból adódó) sokoldalú tevé­kenység, amely a Tanácsköztársaság helyi feladatainak végzése során Klampárt is jellemzi. A községi közigazgatás új rendszerének kialakításában (a járási fő­szolgabírói hivatal mellé) kirendelt politikai biztos szerepét töltötte be — áp­rilis 20-tól — a miskolci járásban. 1 " Április 24-től pedig funkcionáriusa volt a megyei Közművelődési Tanácsnak is. 17 Miskolc visszafoglalása után (május 20.) mint új tag kap helyet a megyei tanács intéző bizottságában. Június elejétől viseli ezt a tisztséget a Tanácskormány összeomlásáig. 18 3. Hejőkeresztúr lakosságának száma a XX. század tízes éveiben körülbelül hatszázharminc lőre tehető. A népességet foglalkozási ágankénti megoszlásban tekintve az 1900. évi statisztika szerint 524, a harminc évvel később felvett kimutatás szerint pedig 543 fő végez mezőgazdasági munkát. 19 A település leg­fontosabb dokumentumait, jogéletének írásos anyagát őrző jegyzőkönyveinek tanúsága szerint, e községet is — a bíró és a jegyző mellett — a legtöbb adót fizetők, az ún. képviselőtestületi tagok irányították. Számuk Hejőkeresztúrban a század elején 5—10, a húszas-harmincas években tíz és tizenöt fő között mozgott. 20 Az ily módon uralkodó, s a vagyoni többség érdekeit szem előtt tartó, helyi és általános döntési rendszer hierarchiájának teljes felszámolását tűzte ki célul a Tanácsköztársaság ideiglenes alkotmánya és választási rendelete (1919. április 2.). 21 Mint a fentiekben utaltunk arra, Borsodban már ezt meg­előzően hasonló tartalmú állásfoglalást deklarált a megyei Munkástanács. Ezen alapelv érvényesítésével került sor Hejőkeresztúrban is a munkás- és paraszttanács megalakítására, illetve a tanács és a direktórium tagjainak kijelö­lésére. Mint a jegyzőkönyv másolatában fentebbb olvashattuk, a község lakos­ságának körülbelül egynegyede egyhangúlag választotta meg a 20 tanácstagot, valamint a háromfős direktóriumot, A választásról szóló jegyzőkönyvet Pau­kuch János, Hejőkeresztúr és Szakáld községek közös körjegyzője vezette, s hitelesítette. 22 A korábban irányítási és döntési jogkörrel bíró képviselőtestület tehát ezzel egyidőben (de csupán rövid periódusra) felbomlik; az új testületekben földművesek is helyet kapnak. De bármennyire is igyekeztek ez időszak alatt — akár radikálisan is — érvényt szerezni a választások „tisztaságának", Hejő­keresztúr esete is példázza a volt (s később újraválasztott) képviselőtestület tagjainak beépülését a helyi tanácsrendszerbe. 23 Helyi vonatkozású bizonyíték erre id. Zavodnyik János személye, aki 1919. előtt állandó résztvevője a kép­viselőtestület ü'éseinek, s aki 1921 májusáig látja el a bírói tisztséget, de ezek után is részt vesz a testület munkájában. Az e helyütt ismertetett jegyzőkönyv községi bíróként, a munkás- és paraszttanács, valamin*- a direktórium tagjaként nevezi meg. Ugyanez (vagy hasonló) a helyzet két másik tag esetében is (Cson­ka Sándor és Lukács István). 2/1 4. Az előzőekkel függ össze, de bizonyos vonatkozásaiban külön is rövid részletezést igenyel az 1919. március végén kelt hejőkeresztúri jegyzőkönyv és a forrásközlemény által feltüntetett (április 7-tel datált) névsor bizonyos el­térése. 25 a) A községi munkás- és paraszttanács 20 tagja közül a Tanácsköztársaság helytörténeti adattára csupán hatot nevez meg. b) Az intéző bizottság (direktó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom