A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 18. (Miskolc, 1980)
Történeti közlemények - Kriston Vizi József: A hejőkeresztúri munkás- és paraszttanács megalakulásának jegyzőkönyve (1919. március 29.)
képviselőtestületbe tartoztak. 4. Az eredeti jegyzőöknyv adatait összehasonlítva a levéltári forrásokra és a Párttörténeti Intézet Archívumának borsodi anyagára támaszkodó. 1919-es Helytörténeti Adattáréval 7 , több helyen jelentékeny eltérést figyelhetünk meg a két lista között. Vizsgáljuk meg a jegyzőkönyvet e négy, egymással összefüggő kérdéskörben ! 1. A Tanácsköztársaság időszakának miskolci és borsodi dokumentumait közreadó és feldolgozó munkák együttes bizonysága szerint, a megyei Munkástanács március 29-én ült össze Miskolcon (többek közt), a községi tanácsok szervezését előkészítendő. 8 Az ezzel kapcsolatos határozat napvilágot látott a sajtóban, s w.Ic egyidőben annak tartalma minden községbe eljutott. Amint láttuk, ugyancsak e napon kelt a hejőkeresztúri tanács alakulását megörökítő bejegyzés is; tehát egyidőben a megyei formula hivatalos megszövegezésével, s két nappal megelőzve a nyilvános közzétételt. Azt a feltételezést mindenképpen ki kell zárnunk, hogy a hejőkeresztúri munkás- és paraszttanács szervezése valamiféle spontán megmozdulás lett volna. Hiszen március vége felé már ország- es megyeszerte is „levegőben lógó" kérdés volt egy, az előbbinél következetesebb és demokratikusabb tanácsrendszer — mint egy újfajta közigazgatási és államhatalmi felépítmény — kialakítása. Minden bizonnyal a hejőkeresztúri események is azt a „szabályt" erősítik kivételként, amelyek hasonlóan pl. Mezőkeresztesen (III. 26.), Igriciben (III. 23.). Sajóládon (III. 25.), Mezőnyéken és Mályiban (III. 29.) stb. szintén lezajlottak." A választás menetének módja és központi feladatai — a jegyzőkönyvből is kivehetően — az egyre jobban kikristályosodó társadalmi folyamatok célját és irányát tükrözik. 8 hogy a Tanácsköztársaság borsodi eseményeit helységenként számba vevő Adattárban miért április 7-i dátummal kerül említésre a hejőkeresztúri tanács tagjainak névsora, erre szintén a Groszmann-féle körlevél alapján következtethetünk. A megye közigazgatási biztosa így fogalmaz: „Ahol a munkás- és paraszttanács már ezen rendeletem előtt (ti. 1919. március 31. — a szerző) megalakult, az erre vonatkozó jelentés ide sürgősen megteendő". 10 2. A rendelkezésre álló és közölt források alapján megpróbáljuk röviden összegezni: mit is tudunk arról a személyről, akit a jegyzőkönyv úgy szerepeltet, mint „Klampár, a miskolci szocialista párt kiküldöttje . . .". A Lehoczky Alfréd szerkesztette tanulmány- és forráskötet lapjain több helyütt is találkozhatunk a fenti névvel. 11 Az adatok alapján megállapítható, hogy arról a Klampár Béláról van szó, aki a radikális polgárságon belül másodmagával képviselte a kisiparosságot (foglalkozására nézve cipész) február végétől kezdve a miskolci Nép tanácsban. 12 A megyei Munkástanács (a budapesti eseményeket nagy gyorsasággal követve) 1919. március 22-én ül össze, s másnap már meg is választják a tanács végrehajtó bizottságaként a hadügyi, iparügyi, közellátási stb. testületeket. Klampár Béla ekkor úgy szerepelt, mint a dr. Mauks Sándor vezette hadügyi testület egyik tanácsadója. 1:5 így tehát biztosan kitetszik, hogy a „kiküldött" Klampár Béla, aki hejőkeresztúri beszédében „ismerteti a letűnt rendszer bűneit...", — tehát Klampár, mint a megyei tanács tagja hivatalosan képviseli az új hatalmi szervet. Szereplésével kapcsolatban nyilvánvalónak tűnik az is, hogy egyike volt azoknak, akik vidékszerte meggj'orsították a nagyfokú részvétellel és meglepő gyorsasággal lezajló járási, megyei és országos választások folyamatát. Klampár Béla nevét az a korabeli jegyzőkönyv is megörökítette, amely 1919. április 10-én Miskolcon, a Miskolc járási Tanács alakuló ülésén készült, 14
