A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 18. (Miskolc, 1980)
Néprajzi közlemények - Szabadfalvi József: A néprajzi kutatás kezdetei a Borsod-Miskolci Múzeumban 1899-1913
zeum az egész felső Magyarország központja lenne e tekintetben. A megkezdett mezőkövesdi gyűjtés alkalmából tisztán látja a bizottság, hogy e néptájak néprajzi emlékeit a Borsod-Miskolci Múzeumnak kell összegyűjteni, s e kérdést nekünk kell elintéznünk s mert tudatában van annak, hogy e kitűzött cél milyen nagyfontosságú és a dolog természete miatt szinte égetően sürgős. — elhatározza, hogy minden ereje és tehetsége szerint a néprajzi gyűjtésre fekteti a fő súlyt, s a rendelkezésére bocsajtott dotáció legnagyobb részét is erre fordítja.'' Az egyesület választmányának ülésén 1908. június 28-án Leszih Andor ,,múzeum-őr" a választmány jelentésében már Felsőmagyarországi Néprajzi Múzeum kialakítását tűzi célul. 1 ' 1 1907-ben folytatják a matyó gyűjtést, s erre a továbbiakban is Kóris Kálmánt kérik fel. Kóris felügyelete mellett végezhette a néprajzi tárgyak gyűjtését, a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának munkatársa is, és csak olyan tárgyat vihetett el, amely legalább egy példányban megvolt a BorsodMiskolci Múzeumban. Célul tűzték a néprajzi tárgyak kiállítását, ameddig azonban ez nem valósítható meg, raktárban helyezik el azokat. A néprajzi osztály szervezésére a bizottság Szepesik Jánost, a múzeumi bizottság tagját kérte fel. 17 Szepesik János feladata a néprajzi gyűjtés megindítása a megye más területein, idevonatkozóan tervet kellett volna benyújtania, ő azonban még ebben az évben, 1907-ben elhalálozott. 10 Helyére Madáchy István rajztanárt választották. A jegyzőkönyv tartalmaz egy igen figyelemre méltó mondatot: „A folklórét illetőleg felkéretik a közművelődési bizottság, hogy ez irányú munkásságával bizottságunkat támogassák." 10 A Múzeumi Bizottság a választmány elé terjesztette a múzeum néprajzi gyűjtésének kiterjesztésére készített programot, „melyek legjelentősebb ága a néprajzi gyűjtés és múzeumunk működésének az egész Palócföldre való kiterjesztése volt." A Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége — a múzeumügy legfelső irányító intézménye — hozzájárult ahhoz, hogy „Kóris Kálmán rajztanárt a matyó-palóc néprajzi tárgyak gyűjtésével megbízzuk, és pedig 900 kr. személyi költség (900 + 500) = 1400 kor. tárgyi kiadás keretén belül." 20 A matyóföldi gyűjtés ekkorra már erőteljesen előrehaladt, erről Kóris Kálmán a Néprajzi Értesítőben két cikkben is beszámolt,1 1907 nyarán 750 koronát utalványoztak ki Kóris Kálmánnak néprajzi gyűjtésre, ebből azonban decemberig 386 kor. és 78 f-t még nem használt fel augusztusi gyűjtése során. Szeptemberre tervezett gyűjtését sem realizálhatta. Kóris Kálmán ekkor újabb javaslatot tett: „A gyűjtés 3 hóig tart, havi előlege 300 korona javadalma lesz, vásárlásra fordítandó 1100 kor., 200 kor. pedig útiköltség és fuvardíjakra lesz fordítandó. A gyűjtésre részletes programot ad, s jelzi, hogy minden megvásárlásra érdemes tárgyat meg fog venni, rendszeres vásárlási naplót fog vezetni, az el nem vihető tárgyakat lefényképezi és szakszerűen leírja. Minden tárgy, fénykép a B. Miskolci Múzeum tulajdona, de ő fenntartja magának azt a jogot, hogy a tárgyakat csakis ő ismertethesse ... A hónapból 3 hetet gyűjtésre kint a községekben, egy hetet a cédulakatalógus elkészítésére itthon Miskolcon fordít. Végül rövid jelentést tesz a Főfelügyelőségnek és teljesen elszámol." A múzeumi bizottság Kóris Kálmán feltételeit elfogadta, amennyiben ahhoz a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége hozzájárul. Ez esetben lehetőséget láttak arra, hogy a gyűjtés első ciklusa januártól március végéig — a fenti rendszer szerint — elkezdődhessék. Kikötötték még azt, hogy a gyűjtésekkel, a tárgyakkal és a „cédulakatalógussal" havonta el kell számolni, s csak azt követően biztosítják a második, majd
