A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 18. (Miskolc, 1980)

Néprajzi közlemények - Szabadfalvi József: A néprajzi kutatás kezdetei a Borsod-Miskolci Múzeumban 1899-1913

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK A néprajzi kutatás kezdetei a Borsod-Miskolci Múzeumban -1899—1913 A miskolci múzeumot alakulásától. 1899-től a Borsod-Miskolci Közművelődési Egyesület Múzeumi Bizottsága irányította. A bizottság 1899-től 1905-ig évente általában négy alkal ómmal. 1906-tól már rendszerint csak tavasszal és ősszel ült össze. Az ülésről jegyzőkönyvet vezettek, ezek szerencsére reánk maradtak. A korabeli feljegyzések jó keresztmetszetet adnak a múzeum egész tevékenységéről, gyűjteményei kialakításáról, majd kiterebélyesedéséről, a Szinva-parti öreg múzeumépület folyamatos birtokbavételéről, a kiállítások készüléséről, nagy terveikről és néha filléres gondjaikról is. Ez alkalommal a múzeum néprajzi gyűjteményének kialakulásáról, gyarapodásáról kívánok összegzést készíteni. A vizsgált periódus az első világháborút megelőző másfél évtized. Forrásul elsősorban a Borsod-Miskolci Közművelődési Egyesület Múzeumi Bizottsága korábbi jegyzőkönyvei, hivatalos nyomtatott jelentései, valamint a sajtó híradásai szolgáltak. A Múzeumi Bizottság szakosztályokat alakított, a jöldrajzi-ethnographiai szakosztály vezetését 1900-ban Hídvégi Benőre bízták.

1 Még ebben az évben a szakosztálynak 200 korona hitelt biztosítottak.- 1903-ban megerősítették tisztében Hídvégi Benőt."' Az első nyomok konkrét néprajzi gyűjtést nem említenek. A Miskolci Napló 1902. augusztus 20. számában Leszih Andor közöl cikket A múzeumról. II. Néprajzi Osztály címmel. Az írást a következő szavakkal kezdi: „Osztály gyűjtemény nélkül... egy tárgy sincsen, mely a néprajzi dolgokban túl gazdag Borsodvármegye népvilágát nekünk bemutatná." — Hangsúlyozza a megye népi kultúrájának legfőbb értékét, a matyók népművészetét, viseletét, településtörténetét és építkezését. Tanulmányozandó lenne nyelvük, történetük, embertani sajátosságuk, szorgalmazza a tárgygyűjtés megindítását.'' 1902-ben az Országos Mezőgazdasági Múzeum felhívást intézett az ország múzeumi intézményeihez, kérvén a mezőgazdasági eszközök gyűjtését. Miskolcon a Múzeumi Bizottság ennek hatására a következőket határozta el: „...mihelyt alkalom adódik és módjában lesz, intézkedni fog, hogy borsodvármegyei mezőgazdasági termékek megfelelő arányban képviselve legyenek/'•' A legelső néprajzi tárgyak — melyeket hitelesnek tekinthető írásaink említenek — Mezőkövesdről elkerültek a miskolci múzeumba. Mezőkövesd város ajándékozta meg az intézményt egy gyűjtemény egy üttessél, amelyből ott „matyó szoba" néven kiállítás készült. Az installálás 150 koronába került, a rendezést Morvái János mezőkövesdi főjegyző és felesége végezte.

6 Balogh Bertalan, a Közművelődési Egyesület főtitkára 1904 márciusában a közgyűlésen a következőképpen jelentette be a Múzeumi Bizottság munkájának értékelésében: „így első sorban kell említenünk Mezőkövesd város adományából kapott matyó szobát és a Bettalli Oszkár nyug. cs. és kir. ezredes úr által ajándéko-