A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 18. (Miskolc, 1980)

Történeti közlemények - Kriston Vizi József: A hejőkeresztúri munkás- és paraszttanács megalakulásának jegyzőkönyve (1919. március 29.)

rium) három személy nevét magában foglaló jegyzéke úgy módosul, hogy az említett id. Zavodnyik János helyett „alsó" Pregun Ferenc neve szerepel.

20 c) Az új választásokról szóló országos rendelet kimondja, hogy a falusi tanácsok száz lakosonként egy főt közvetlenül válasszanak meg és küldjenek egyúttal a járási tanácsba.

27 Az Adattár, valamint a forrásgyűjtemény erre vonatkozólag közli Tir hala Miklós nevét, aki szerepel is a mezőcsáti járás tanácsának tagjai között (Miskolci Napló, ápr. 12.).

28 A későbbiekben kelt jegyzőkönyvek tanúsága szerint, viszont Tirkala Miklós is folyamatosan részt vett a községi képviselőtestület ülésein.

29 d) A Birtokrendező Bizottság egy tagja (Veres József) szerepei a jegyzőkönyv eredeti névsorában is, míg Ragán Lajost (e csekély ideig tartó funkció után) a későbbiekben szintén a képviselőtestületi tagok között találjuk. A harmadik bizottsági tag, Pós Mihály nevével sem előbb, sem később nem találkoztunk a forrásértékű dokumentumok lapjain. Feltételezhetően ő is egyike lehetett annak a közel ötszáz hejőkeresztúri földmunkásnak, akik számára valóban jövőt, s az eddigieknél csak jobbat ígért és jelentett a proletárdiktatúra ily rövid időszaka is. Mint a bevezetőben utaltunk rá, e folyamatosan vezetett jegyzőkönyvgyűjtemény egésze gazdag forrásul szolgálhat a község életét ismerő, vagy éppen megismerni kívánó kutató számára. így előző fejtegetéseink korántsem azt jelentik, hogy Hejőkeresztúr helytörténetéből csak az ezen időszakra vonatkozó lapok értékesek számunkra. Célunk annyi volt, hogy egy-egy adalékkal gyarapítsuk a Tanácsköztársaság borsodi történetére vonatkozó ismereteket. KRISTON VÍZI JÓZSEF JEGYZETEK : 1. E képviselőtestületi jegyzőkönyv 1978-ban került a Herman Ottó Múzeum Helytörténeti Gyűjteményébe (továbbiakban: HOM HGY., Ltsz: 78.138.1.). 2. HOM HGY., Ltsz: 78.138.1. 26—27. 3. Lásd: A Tanácsköztársaság története Borsodban és Miskolcon. Miskolc, 1969. 4. Vö.: idézett műben forrásul megjelölt Párttörténeti Intézet Archívuma, TAGYOB 11/19. a. 282—284. 5. A rendelet kimondja, hogy a tanácsok megalakulását követően „rövid jegyzőkönyv készítendő, melybe a megválasztottak név szerint felsorolandók." — I. m. 166—167. (>. Borsod vármegye közigazgatási biztossága és közigazgatási biztosa (kb.) iratai. — Községi munkás- és paraszttanácsok alakulási jegyzőkönyvei (ad. 251'kb.) A—ZS. 7. Bitskey I.: Helytörténeti Adattár a Tanácsköztársaság Borsod megyei történetéhez. In: i. m. 279. í\ Rátki A.: A proletárdiktatúra létrejötte és berendezkedése. In: i. m. 46. — Vö : Lehoczky A.: Az 1918—1919. évi forradalmak. A Tanácsköztársaság. In: Borsod-Abaúj-Zemplén megye története és legújabbkori adattára. Miskolc, 1970. 81—117. 9. Rátki: i. m. 47. 10. Román J.: Válogatott források a Tanácsköztársaság Borsod megyei történetéhez. In: A Tanácsköztársaság története . . . 166. 11. Vö.: B-A-Z megye története és... 92—93. 12. Lehoczky A.: Az őszirózsás forradalom és a politikai hatalom létrejöttének feltételei. In: A Tanácsköztársaság története ... 35. 13. I. m. 41. és jegyzete, valamint a 260-, a Megyei Tanács tagjainak névsorával. 14. Román: i. m. 177. 15. Bitskey: i. m. 261. 16. Lehoczky: i. m. 44. 17. Román: i. m. 188—193. 18. Vö.: Kerekes J.: A KMP Borsod megyei szervezetének kiépülése, agitációs és propaganda tevékenysége. In: Gyarmati János (szerk.): Az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóság Jubileumi Tudományos Ülésszaka. Debrecen, 1969. 184—194. — Vö. még: A tűz csiholói. Miskolc. 1969. 31. „Klampár Béla (Miskolc): 1883-ban született Jászon. Cipészsegédként dolgozott. 1901-ben kapcsolódott be a munkásmozgalomba. 1903tól a cipész szakegylet tagja. 1914-ben bevonultatják katonának, a frontról csak 1918ban tér haza. Üjra bekapcsolódik a munkásmozgalomba. 1919. áprilisában beválasztják a Miskolci városi Tanácsba. Tagja a megyei tanácsnak. A cseh megszállás után a miskolci járás biztosa. Az ellenforradalom győzelme után letartóztatják. 1928-tól cipész kisiparosként dolgozott. Ma is Miskolcon él." (1969-es adatok) 19. B-A-Z megye története és . . . 231—232. 20. HOM. HGY., Ltsz: 78.138.1. 21. Vö.: Magyarország története (1918—1919.), I. k. Bp., 1976. 262—266. 22. Későbbi feljegyzés tanúsága szerint Paukuch körjegyző 1929. október 28-án hunyt el. HOM. HGY., Ltsz: 78.138.1. 227—228. — A jegyzők szerepével kapcsolatban lásd a köz-