A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 18. (Miskolc, 1980)

Régészeti közlemények - Gergelyffy András: A sátoraljaújhelyi volt pálos templom és rendház feltárásáról

5. kép. A Rákóczi-kápolna és a déli templomhomlokzat részlete tárások fényében már azt is tudjuk, hogy ez is csak a déli és keleti kerengőfolyosóra vonatkozik (7., 9—11., 14. kép), mert a középkori kerengőudvar északi és nyugati kiterjedése a mainál egy-egy tengelynyivel kisebb volt. Összegezve ezeket az adatokat megállapíthatjuk, hogy noha a középkori falmaradványok meglehetősen hiányos állapotban öröklődtek ránk, alaprajzi, tér- és tömegépítkezés tekintetében mondhatni majdnem mindent tudatnak számunkra, ami lényeges. Á gótikus alaprajz és épületszerkezet tisztázásán túl már a tájékozódó kutatás is sok részletadattal szolgált. Az északi templomfalon, a padlástérben jobban kibontakoztak a hajóboltozat ép falívei (8. kép), a templom belsejében pedig a szentélyboltozat falitámjai s a konzolok lefaragva. A templom XVII. századi falaiban egyebek között a gótikus ablakok íves profilú kávaköveit és mérműveit fedeztük fel másodlagos felhasználásban (4. kép). A kerengőboltozat maradványait az északi templomfal őrizte meg. A megcsonkított, ill. lefaragott konzolok és falívek, valamint a kerengő árkádfalában található másodlagos kövek (9., 14. kép) elegendő adatot szolgáltatnak a torony aljához hasonló boltozati rendszer elméleti rekonstrukciójához. A boltozat zárókövei közül is megtaláltunk már tárgyidőszakban kettőt, másodlagos helyen, a déli kerengőfolyosó udvari pilléreiben. Azóta egy harmadik is előkerült. A torony földszinti boltozatának tisztításával láthatóvá váltak a golyvás indítású, sajnos, durván megcsonkított bordák szekundér tagozatai is.