A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 18. (Miskolc, 1980)

Régészeti közlemények - Simán Katalin: Természettudományos módszerek az őskorkutatásban

mának méréséből — akkor is kimutatja a kultúrréteget, ha régészeti lelet nem került onnan elő. Az ásatást előkészítő, nem műszeres vizsgálatok közé tartozik a morfológiai megfigyelés, amelynek során arra keresnek választ, hogy a kérdéses időszakban milyenek voltak a terepviszonyok. Az ásatás megkezdése előtt szintvonalas, vagy egyszerű méretarányos, pontos térképet kell készíteni, amelyen be van jelölve a fix pont, és amely alapján a régész a későbbi rajzokat készíti. A tudományos feldolgozás új, még kísérleti stádiumban levő módszere a matematikm statisztika?

3 és a komputeres feldolgozás.^ Az előző manuálisan is elvégezhető, mindössze némi alapvető matematikai tudásra van szükség és természetesen olyan mennyiségű anyagra, amely ezt lehetővé teszi.

55 A megfelelő anyagon elvégzett matematikai vizsgálat előnye, hogy leegyszerűsíti a különböző együttesek összehasonlítását. Alkalmas fejlődési irányok, az eszközgyártás tervszerűségének kimutatására. Hátránya, hogy az alapul vett számok és arányok sokszor szubjektív megítélésen alapulnak.

56 A komputeres feldolgozás szintén nagy anyagmennyiséget igényel, viszont komputerbe betáplálva az eddig ismert adatokat, majd ezeket folyamatosan kiegészítve az újabb és újabb adatokkal hamarosan elérjük azt a mennyiséget, amely már lehetővé, sőt, szükségessé teszi a komputeres feldolgozást. A természettudományos vizsgálatok sikerét segíti elő, ha az egyes tudományágak képviselői maguk is részt vesznek az ásatáson. Pontosabbak lesznek a helyszíni megfigyelések, és az azonnali, szakszerű restaurálással esetleg bővíteni lehet az elvégezhető vizsgálatok számát. Fölösleges ugyanakkor olyan vizsgálatokat elvégezni, amelyekről előre tudjuk, hogy nem járnak eredménynyel, nem adnak új eredményt, vagy a kapott eredmény hamis, érvénytelen lesz. A különböző vizsgálatok során nyert eredmények ritkán és igen nehézkesen látnak napvilágot. A természettudományos módszerek fejlődésének üte me megköveteli, hogy egy-egy közlés közt ne 1—2 év teljen el. Számos olyan szaklap van. (MASCA, Archaeometry stb.), amelyeknek célja kifejezetten a technikai és a természettudományos eredmények ismertetése a régészek számára. Ezek a szaklapok azonban Magyarországon alig hozzáférhetők. Nem sokkal jobb azonban a tájékoztatás országos viszonylatban sem. Csak nagy ritkán lehet egy-egy újabb eljárásról olvasni a régészeti és társtudományi folyóiratokban. A vizsgálatok közül sokat csak személyes ismeretségek alapján végeznek el. Nem érett meg kellőképpen még a magyar régészetben a társtudományok iránti érdeklődés, és az irányító szervek is csak lassacskán kezdik intézményesíteni a kapcsolatot a társtudományokkal. Szükség lenne — többek közt — egy olyan „adatbank" létrehozására, amely a régészetben alkalmazott vizsgálati módszerek eredményeit összegezné párhuzamosan a kőzet, a szerves anyag, az agyag és a fémérc adataival.

57 Az őskorkutatás hátránya és egyben előnye is abból adódik, hogy nincs írásos forrás, amely segítene a kutatásban. Ezért csak az anyagból és a teljes anyagból kell és lehet következtetni az őskor emberének kultúrájára, életére. Az eredményeket lehet növelni az anyag mennyiségével, de sokkal többet remélhetünk a lelőhely teljes, alapos, gondos feltárásától, és a sokoldalú, minden részletre kiterjedő vizsgálatoktól. Ezért lesz nagy szerepe az egzakt, az ember szubjektivitásától leginkább mentes természettudományos vizsgálatoknak. Ezek meghonosodása a magyar régészetben nagy előrehaladást jelentene a tarsals