A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 18. (Miskolc, 1980)

Néprajzi közlemények - Viga Gyula: A gönci „kólya”

mukra készített furatokban: ha nagyméretű terhet, pl. ládát tesznek fel a járműre, akkor kihúzzák őket, ill. csak a teher rögzítéséhez szükséges darabokat hagyják a helyükön. A kólyáknak vastengelyük van, melyet két cukpánt fog a rámákhoz két-két csavarral. Régen kovács által készített, ill. boltban vásárolt puska került a kerékagyba, s tengelyvégszeg a tengelybe, ma már házilag készítik a puskát: a tengelynél vastagabb vascsődarabot tesznek a tengely elvéknyított végeire, melyek lecsúszását — tengelyvégszeg helyett — csavarokkal akadályozzák meg. Maga készíti a mester a kereket is. Az agyat faesztergán munkálja meg. Öt talpfába tíz akácfa küllő kerül. Az agyba kerülő küllővégek neve csap, a talpba kerülőké boka. A kerekek átmérője általában 52 cm, maximálisan 60 cm. A jármű hossza — rúddal együtt — 170—180 cm, a rakfelület szélessége 50—65 cm között változik. Egy kólyát ma 800 Ft-ért készít el Tóth István. Régen is csak pénzért csinálta, de régi értéke nem deríthető ki. Az általa készített kólyákat megvásárolták a környező falvak lakói is: elvitték Telkibányára, Boldolkőváraljára, Korlátra, Kékedre, Hernádcécére. Készített már távoli megrendelésre is, Debrecenbe is eljutott kólyája. Bár a környező falvak mesterei is megtanulták a kólya készítését —• újabban főleg szögvasból csinálják gumis kerekekkel —, használata csak Göncön általános. Megnevezésére a kólya terminus ismert Korláton és Göncruszkán is. Ez arra figyelmeztet, hogy a terminus elterjedését tovább kell nyomozni az északkeleti országrészen is/' A kólyát — a terep viszony aknák megfelelően — húzzák vagy tolják. A húzást alkalmanként a vállon átvetett heveder segíti (5. kép). A kólya Göncön a falun belüli száUítás általánosan használt eszköze, a gazdasági tevékenység és az árucsere mindennapos velejárója. 5. kép. Hevederrel kólyát húzó fiú m